Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ezt edd a vasárnapi rántott húshoz!

Korábban nem szoktam megnézni a Facebookra feltett videókat. Amióta viszont elindult az új funkció, a heti leállásokkal együtt, kénytelen vagyok akár csak a továbbgörgetéshez szükséges három másodpercig is belenézni mindegyikbe. Néhány napja viszont láttam egy főzős videót. Egy karfiolfejet teleraktak zöldségekkel, sajttal és egy kis sonkával, majd a sütőben megsütötték. Az egész úgy nézett ki, mint egy japán gésa színes kontya.

Beindultak a nyálmirigyeim. Kicsit átgondoltam, megcsavartam a sztorit, és elkészítettem a saját verziómat. A tűzdelt  karfiol sokkal klasszabb, izgalmasabb köret (vagy főétel, ki hogyan szereti), mint a végtelenségig elcsépelt párolt zöldség. Kábé negyven percet kell rászánnunk a délelőttünkből, de a végeredmény ízben és látványban is felér egy posztmodern műalkotással.

Egészen pazar a vasárnapi rántott húshoz.

Tűzdelt karfiol (recept két főre)

  • egy közepes fej karfiol
  • tíz szelet növényi sajt ( ha nem vagytok tejérzékenyek, vegánok, akkor lehet például trappista, edami)
  • húsz dkg sütőtök
  • fél fej vöröshagyma
  • egy fél szál póréhagyma
  • egy deci mandulatejföl (ha nem vagytok tejérzékenyek, vegánok, akkor lehet)
  • öt gerezd fokhagyma
  • egy kávéskanál tárkony
  • egy csipet bors
  • só ízlés szerint
  • egy marék szárított paradicsom a díszítéshez
  • kókuszzsír a sütéshez

Az egész karfiolfejet egy fazék vízben kábé tizenöt percre felteszem főni. Fontos, hogy a víz majdnem teljesen ellepje, mert akkor nem kell a forgatással szórakozni. Közben hosszúkásra  vágom a sütőtököt és a póréhagymát. Megpucolom a vöröshagymát. A mandulatejfölbe belekeverem az összezúzott fokhagymagerezdeket, a tárkonyt, a borsot.

Előmelegítem a sütőt 170 fokra, légkeveréses fokozatra. Egy hőálló tálat kikenek kókuszzsírral, és várom, hogy a karfiol szára olyan puha legyen, hogy bele tudjam bökni a villát. Nem főzöm meg teljesen, nehogy a végén a fej szétessen. A félig főtt karfiolról az azbesztujjaim segítségével levágom a rajtamaradt kis szárat, majd következik a tűzdelés. A sajtszeletekből kis tekercseket formázok, és beledugom a fejbe. Óvatosan belecsúsztatom a sütőtök-és a póréhagyma oszlopokat, illetve a vöröshagyma szeletkéket is. Jól megsózom, majd leöntöm a fokhagymás-tárkonyos tejföllel. Nagyjából fél órát sütöm, és már tálalom is. A tányéron megszórom egy kis szárított paradicsommal, de lehet rá sima olívabogyót is rakni.

A tűzdelt karfiol köretként és főételként is megállja a helyét. Az enyhe csípős utóízével és belsejében olvadozó sajttal igazán színes és érdekes kísérője a fehér húsoknak. Ha "álánátúr" főételként ennétek, akkor érdemes hozzá egy kis joghurtos, (lehet sima is, növényi is) tormás mártogatóst készíteni. Ha nem fontosak annyira a kalóriák, akkor bacont is lehet bele tűzdelni. Mindegy, melyik változatot  csináljátok, a végeredmény szó szerint száz százalék öröm szemnek-szájnak.

Tovább

"Minden lecsó, amit annak szánnak!"

Szeptemberben fél Fehérvár a Lecsófesztiválra hangolódik. A munkahelyek dohányzásra kijelölt helyein az emberek arról diskurálnak milyen tuti helyről szerzik be a paradicsomot, ki hozza a vágódeszkát, vagy ki megy el a boltba a közös főzéshez nélkülözhetetlen rekesz sörért.

A Nagy Nap hajnalban mindenki felállítja az aszfalton a kis bográcsát, lehúzza a kötelező „welcome” pálinkát, és nekiáll jobb esetben például hagymát pucolni. (A rosszabbat a fantáziátokra bízom.) Közben a kiutalt sörpadok előtt összefut valamelyik tíz évben egyszer látott középiskolai osztálytársával. A szűk egy órás anekdotázás közben csak előkerül még egy üveg alkoholos ital a szatyor mélyéről. És ez így megy egész nap!

A bográcsok rotyognak, a füst mindent beborít. A főzőverseny okozta izgalmat szinte kézzel lehet tapintani. A csapatok igyekeznek játszani az ízekkel, az alapanyagokkal. Elvégre a több száz potenciális lecsókirály/királynő közül valahogyan ki kell tűnni.

Mivel most hétvégén lesz a Lecsó (szigorúan nagy betűvel), már mindenkin úrrá lett a lecsóláz, ezért úgy gondoltam, elkészítem az én hipergyors, reform lecsómat quinoával. (Korábbi quinoás receptemet lásd itt!) Ha már a fehérváriak úgy tartják, minden lecsó, amit annak szánnak.

Bird is the word...

Quinoás reformlecsó

Recept két főre

  • kétszáz gramm quinoa
  • négy darab közepes paradicsom
  • egy darab nagyobbacska paprika
  • egy fél szál póréhagyma
  • két deci paradicsomlé
  • két evőkanál nyírfacukor
  • egy kávéskanál koriander
  • egy csipet petrezselyem
  • egy csipet só
  • a sütéshez kókuszzsír

Első lépésként a quinoát tíz percre beáztatom, majd jó alaposan leöblítem. Megkóstolom, ha még keserűnek találom, akkor még egyszer lemosom, aztán fél liter vízben megfőzöm. Forrástól számítva negyed órán belül készen van.

Közben a felkarikázott póréhagymát a kókuszzsíron megpirítom. Rádobom az összevágott paprikát, paradicsomot. Felöntöm az egészet paradicsomlével. (Én a nagymamám házi paradicsomlevét használom, de teljesen jó a bolti is.) Rászórom az aprított petrezselymet. Pár percig hagyom rotyogni, aztán ízesítek. Beleteszem a koriandert, a nyírfacukrot és a végén sózok. Hagyom tíz percig főzni, és már tálalom is.

Bevallom, nem is gondoltam volna, hogy szigorúan az inka-magyar barátság jegyében a quinoa ennyire bírja a lecsó magyaros változatát. A végeredményről csak annyit, hogy délután ettem volna még egy tányérral, de a konyhában sajnos/szerencsére már csak az üres fazék várt rám.

Tovább

Céklafasírt: kívül ropogós, belül szaftos

Van, amikor nálunk is olyan kemény a tempó, hogy nem jutunk ki minden héten a piacra. Ilyenkor elfogy a "dugi" sárgarépa, az illatos kosárból a lilahagyma, plusz a hűtő is egyre erősebb hangon kong az ürességről. Ezzel a „kicsit sem szembetűnő” helyzettel múltkor szombat délután hatkor szembesültem, miután hazaértünk a vendégségből.

Semmi pánik, irány a közeli diszkont! A teli parkoló láttán átmentem sprinterbe, és rohantam a zöldséges pulthoz. Üres. Azaz három láda céklát leszámítva két karalábé meg egy fej saláta maradt a későn érkezőknek. Szegény céklák! Pedig nem is voltak fonnyadtak, punnyadtak, és alig több, mint száz forintot kértek kilójukért. Mégsem kellettek senkinek! Megszántam őket, vettem egy jó adagot! Helyes kis póréhagymás fasírtgolyócskák lettek belőlük.

Mi most tökfőzelékhez ettük, de cukkini- vagy padlizsánfőzelékkel is kiváló.

Póréhagymás céklafasírt (kb. 10-12 darabhoz)

  • 3 darab közepes cékla
  • 15 dkg póréhagyma
  • 3 evőkanál tökliszt
  • 2 tojás
  • egy kávéskanál szerecsendió
  • ízlés szerint só, bors
  • a sütéshez kókuszzsír

A munka legvéresebb része a cékla tisztítása és reszelése. Felér egy fél disznóöléssel, de megéri. Ha ezzel megvagytok, akkor a céklát jól nyomkodjátok ki, mert levet ereszt. Hozzáöntjük az apróra vágott póréhagymát. Egy külön tálban összekeverjük a tojásokat a tökliszttel, a sóval, a borssal meg a szerecsendióval, aztán a céklával is jól elvegyítjük. Akkor jó az állaga, ha két kanál segítségével kis golyócskákat tudunk formázni. Ha nem áll össze a massza, akkor tegyetek hozzá még egy kis lisztet.

Elővesszük a vokot és közepes lángon a fasírt mindkét oldalát nagyjából három percig sütjük. Akkor jó, ha az oldala kicsit rozsdabarna színű. A sütögetés szerintem egy kicsit macerás, de megéri! A céklafasírt kívül ropogós, belül szaftos, pont amilyen egy ideális főzelékfeltét platóni ideája.

Tovább

A tök és a dió pikáns kalandja

Az idei nyáron szinte emberi léptékkel fel nem fogható mennyiségben ettünk tököt: grillezve, főzeléknek, sütinek, lecsónak… Nem akart fogyni, sőt egy-egy nagyszülői, szombati unokázás után mindig felbukkant egy-egy kósza példány a spájzban. A fagyasztónk tele, kidobni nem akartam, így muszáj volt csinálnom belőle valamit.

Gyalulás közben azon filozofálgattam, mennyit változott a világ az utóbbi negyven évben. Én itt húzom a számat a sokadszori tökös ebéd miatt, mikor a dédimék annak idején mindennek örültek, ami megtermett a kertben. Micsoda kreativitás kellett ahhoz, hogy ugyanabból az alapanyagból mindig egy kicsit más kerüljön az asztalra!? Most meg decemberben is (vízízű) epret meg (óriásira fújt) paradicsomot ehetünk! Szóval összekaptam minden kreativitáson, ebből lett a diós öntött tök. Egy kis gasztrokaland. Izgalmas, nagyon egyszerű, elronthatatlan.

Húsos, paprikás ajkak.

Diós öntött tök

Recept két főre

  • 60 dkg tök
  • két evőkanál kapor
  • két evőkanál ecet (20 %-os)
  • egy tojás
  • két deci mandulatejszín (lehet sima is, ha nem követtek speckó diétát)
  • egy darab tojás
  • két evőkanál tökliszt (lehet búzaliszt is, ha nem vagytok gluténérzékenyek)
  • egy csipet bors
  • az ízesítéshez só
  • 20 dkg dióreszelék

Először legyalulom a tököt. Ez a főzés szerintem legszemetebb, legmelósabb része, bár kétségkívül erősíti a karizmokat. (A mosogatás azért ennél rosszabb.) Nagyjából egy liter kapros, ecetes vízben főzöm kb. tíz percig.

Előmelegítem a sütőt 180 fokra légkeveréses fokozatra. Majd gyors rántást készítek a mandulatejszínből és a töklisztből, amibe beleteszem a tojást. Egy levesszűrővel kiveszem a tököt a vízből, és beleforgatom a masszába. Sóval, borssal ízesítem.

Egy tűzálló tál aljára teszem a dióreszelék felét, hogy felfogja majd a tök nedvességét, majd ráburítom az egészet. A tetejét megszórom a dióreszelék másik felével, és beteszem a sütőbe. Tizenöt percig sütöm.

Ha ehettek/esztek sajtot, nyugodtan szórjatok a tetejére, és még süssétek addig, amíg kicsit rá nem pirul. Én csak egy kis mandulapelyhet raktam rá, de a végeredmény így is mennyei volt. A diós öntött tök ideális köretnek is, egytálételnek is, attól függően mire van időtök. 

Tovább

Szilvás álompite nemcsak fogyni vágyóknak

Azt hittem, ezt a pitét nem tudom lefotózni. Először is sikerült az okostelefont akarata ellenére megúsztatni a Tiszában (természetesen védőtok nélkül), így kérdéses volt, hogy a gondos szárítgatás után be lehet-e kapcsolni. Szerencsénk volt, most már működik. Egy pipa. A második dolog, amivel reggel kellett szembesülnöm, hogy a szilvás kölespite fele kámforrá vált. Való igaz, este sütöttem meg. Akkor nem olyan szépek a fények, ezért azt gondoltam, reggel fotózom le. Én épp csak megkóstoltam, de a család a langyos fahéj illatától megrészegülten csapott le a sütire. Egy szelet a húgomnak, egy a férjemnek, meg még egy a férjemnek… Így maradt egy fotóznivaló félpite, ami teljesen tejmentes, gluténmentes. Ráadásul nincsen benne még fehér cukor sem.

Mandulás díszítéssel elég mutatós.

Fahéjas-szilvás kölespite

A tésztához

  • 30 dkg kölesliszt
  • 20 dkg kókuszzsír
  • 10 dkg nyírfacukor (más néven xilit)
  • egy darab tojás
  • 1,5 dl víz

A töltelékhez

  • fél kiló szilva
  • 20 dkg dióreszelék
  • egy evőkanál fahéj
  • két evőkanál nyírfacukor (más néven xilit)

A köleslisztbe beleszórom az apróra vágott kókuszzsírt. A masszába beleteszem a tojást és a nyírfacukrot, beleöntöm a vizet, és addig gyúrom, amíg egy kis gombóccá nem áll össze. Ez nagyjából öt perc.  A tésztacsomagot folpackba tekerem, utána minimum fél órára beteszem a hűtőbe pihenni. Nem baj az sem, ha egy-két órát hagyjátok állni. Én kora délután állítottam össze az alapot, és csak este sütöttem meg a pitét.

170 fokra légkeveréses fokozatban előmelegítem a sütőt. A tésztát a pihenő után egy sodrófával nagyjából 7-8 milliméter vastagságúra nyújtom és beleteszem a piteformába. A szélét kicsit megnyomkodom. Egy kör alakúra vágott sütőpapírra ráteszem a kerámia sütőbabokat (lehet sima is), és beteszem a pitét sülni tíz-tizenöt percre.

Közben megmosom, félbevágom és kimagozom a szilvákat. Kicsit megnyomkodom őket, hogy veszítsenek a nedvességtartalmukból és ne áztassák el a tésztát. Aztán beleforgatom őket a fahéjas nyírfacukorba.

Mikor kicsit kezd barnulni a pite széle, akkor kiveszem a sütőből. A babokat óvatosan eltávolítom. A töltelék helyét jól megszórom a dióreszelékkel, hogy sütés közben felszívja a szilva kifolyó levét. Már csak a gyümölcsök ízléses elrendezése van hátra. Én jó szorosan raktam őket egymás mellé, hogy minden szeletre bőven jusson belőlük. A pitét ezután kb. húsz percig sütöm.

A kész süti finoman szólva igencsak nagy népszerűségnek örvendett még azok körében is, akik épp nem szeretnének fogyni.

Tovább
«
12
0 db

Slow Kitchen

blogavatar

Tündi vagyok. Egy hús-vér, elfoglalt anyuka, aki nem veti meg a finom falatokat. A blogon olyan egészséges ételeket készítek, amelyek gyorsak, finomak és túllépnek a hagyományos fitnesz salátán.

Lájkolj bennünket!

Kövess bennünket az Instán!

Kredit

Icons made by Freepik from www.flaticon.com