reblog

A nagyobbik fiam nem eszi meg a rossz, pláne a másnapos kenyeret, ezért mindig megy a variálás, hogy hol és milyet vegyünk. Fehérváron a sütöde tanboltjában lehet normálisat kapni, no meg a piacon, de az elmúlt hetekben annyi munka összejött, hogy nyitvatartási időben nem értünk oda. Ilyenkor jött a B-terv! Akkor süssünk mi magunk!

Ezt a gyors zöldfűszeres kenyeret a múlt héten vagy háromszor sütöttem meg, mert annyira ízlett a srácoknak. Tudom, nem kovászos, csak élesztős, de még így is ízben össze sem lehetett hasonlítani egy átlag hiper-szupermarketban kaphatóval.

Zöldfűszeres kenyér gyorsan ( nagyjából fél kilós)

Hozzávalók: egy nagyjából fél kilós veknihez

• 300 gramm kenyérliszt
• 150 gramm teljes kiőrlésű liszt
• egy csomag instant élesztő
• négy cent olívaolaj
• egy deci langyos víz
• egy deci száraz fehér bor
• egy teáskanál cukor (lehet xilit is)
• két evőkanál só
• egy evőkanál szárított bazsalikom (kakukkfű is jó)

A kenyérlisztet átszitáljuk. Erre azért van szükség, hogy a tészta hamarabb keljen meg. Ezután beleszórjuk a sót, a cukrot az instant élesztőt, a zöld fűszereket, majd felöntjük az egészet langyos vízzel. Ezután robotgéppel közepes fokozaton el kezdjük dagasztani nagyjából öt percig, aztán hozzácsurgatjuk az olívaolajat, a fehér bort. Ezután folytatjuk a dagasztást még vagy öt percig. Akkor jó, amikor szépen elválik a tál falától.

Átkenjük még egy érzésnyi olívaolajjal, hogy ne száradjon ki és betesszük a sütőbe  negyven fokra kelni egy húsz percre. (Ha sima gázsütőtök van, akkor meleg helyre tegyétek kelni.) Amikor duplájára kelt, akkor óvatosan lisztezett deszkán átgyúrjuk és határozott mozdulatokkal veknit formázunk belőle.

Vekniformázás egyszerűen: a kilapított tésztát képzeletben három részre osztjuk. A két szélét behajtjuk középre. Az így kapott „könyv” alját ráhajtjuk a tetejére. Ezután a két végét kicsit összecsippentjük és máris kész a forma.

A tetejét éles késsel bevágjuk és átkenjük a héját olívaolajjal. Ismét kelesztjük a sütőben egy húsz percig, majd utána negyven percig kétszáz fokon aranybarnára sütjük. Rácson kihűtjük, és csak utána vágjuk fel. Fokhagymás olívaolajba mártogatva a legfinomabb.

El tudjátok képzelni a magyar konyhát piros paprika nélkül? Pedig nem olyan régi fűszer. Magyarországon az 1600-as években jelent meg, de igazán népszerűvé a reformkorban vált.

Hogy hívják ezt a szép dísznövényt?

A piros paprika előtti korszakban a magyar konyha sokféle fűszert használt legalábbis a középkorból valahogyan ránk maradt, főúri szakácskönyvek szerint. (Abba most ne menjünk bele, hogy ezek a receptek leginkább egy két-háromakkordos Ramones-számhoz hasonlítanak. Nincsenek benne mennyiségek, és minden fűszert ízlés szerint használnak…)

Vegyünk egy konkrét példát! A csáktornyai Zrínyi család szakácskönyve, amit Zrínyi Miklós hadvezér és költő korában vagy legfeljebb egy kicsivel utána írtak kézzel, egy nagyon gazdag konyhát mutat be. Igaz, a Zrínyiek az ország legtehetősebb családjai közé tartoztak, ahol olyan luxusfűszereket használtak, mint a bors, a sáfrány vagy a gyömbér. A család birtokai leértek egészen az Adriáig, így a szomszédos Velencéből be tudták őket szerezni.

Néhány évtizeddel később, a piros paprikát valamikor az 1600-as évek első felében feltehetően Széchy Mária, a murányi Vénusz, egyébként Wesselényi Ferenc felesége, honosította meg. Bár akkor még vörös törökbors néven emlegették és csak dísznövényként tartották. 1579-ben már Batthyány Boldizsár kertjében is találhatunk néhány példányt.

A paprika megvéd a kolerától

A paprikát gyógynövényként a 17-18. században feltehetően török hatásra kezdték el az Alföldön, először Szeged és Kalocsa környékén, használni. Csapó József 1775-ben "Új füves és virágos magyar kert" című munkájában azt írta a növényről, hogy "igen erős eszköz ez, s az ember vérét igen meghevíti". Ma ezt úgy mondanánk, hogy tele van C-vitaminnal, vérbőséget okoz, így csökkenti többek között a reumás fájdalmakat és még őrölt formában is serkenti az emésztést.

Ekkoriban paprikával gyógyították a váltólázban szenvedőket, sőt a kolerajárvány idején is ezt ették az emberek, hogy megelőzzék a betegséget.

A pörköltalap diadala

Hogyan lett a paprikából fűszer? Vajon melyik alföldi parasztlegény jött rá arra, hogy a zsíron megpirított hagymához milyen jó dolog egy kis őrölt paprikát hozzádobni, azt nem tudni! Viszont az ötlet teljesen forradalmasította a korabeli magyar gasztronómiát.

A reformkorban már a polgári konyha is átvette a piros paprika használatát. József nádor udvari szakácsa, Czifrai István 1830-as, a magyar gazdaasszonyoknak szánt „Magyar nemzeti szakácskönyvében” olvasható először a paprikás csirke receptje.

„Paprikás Tsirke (Tsibe, Pisellye). Végy két vagy több tsirkét, s vagdald darabokra. Izzasz rézlábasban egy darab vajat, vagy zsírt, vess bele paprikát, szegfűborsot, vöröshagymát, s fojtsd sárgásra – osztán az összevagdalt tsirkét vessd közibe, s ismét addig fojtsd, míg meg nem puhul, – hintsd be egy kalán liszttel, önts reá egy kevés hús-lévet, adj hozzá gondolatod szerint téjfelt, hogy a' mártása sűrű legyen – paprikázd meg 's add fel.”

A piros paprikának a 20. század fordulójára akkora sikere lett, hogy az ország exportálni kezdte. A hétköznapokban pedig erőteljesen ízének és színének köszönhetően szépen lassan kiszorította a többi fűszert. A paprika uralmát talán csak a most zajló gasztroforradalom törte meg. Igaz, a modern magyar konyhában is szerepet kap, de csak épp annyit, hogy ne nyomja el a többi fűszert.

Emlékeztek a naaagy dobozos csokis-banános bonbonra, amely legfeljebb csak formájában emlékeztetett banánra, ellenben nettó aroma volt az egész? Nah, most ennek a házi , cirka három perces változatát készítettük el hozzáadott cukor nélkül. A gyerekek már tűkön ültek, mikor kóstolhatják meg, ezért hogy lerövidítsem a csoki dermedési idejét, betettem az egészet hűtőbe egy húsz percre. Hát bitang nagy sikere volt..Tíz perc alatt fogyott el mind.

Hozzávalók:

• két banán
• száz gramm étcsoki
• pici növényi margarin (kókuszzsír)
• ízlés szerint kókuszreszelék
• ízlés szerint zabpehely

A többit nézzétek meg a legfrissebb vlogposztban!

Szerintem az a jó hétvégi kaja, amelyikkel nem kell sokat vacakolni, így jut idő egy csomó hétköznapban elmaradt teendőre, vagy lustálkodásra vagy kirándulásra vagy óriási társasjátékozásra.

Nálunk rendszerint én főzök szombaton. Néha, főleg ha megcsúszok a házimunkával, akkor a férjem is bedobja magát. A legutóbbi nagy találmánya a tokkal-vonóval húsz perces tandori sertés volt. Mit ne mondjak jól esett a meleg ebéd, pláne úgy, hogy egész délelőtt takarítottam. Kicsit izgultam, hogy a gyerekeknek mennyire jön be az indiai fűszerezés, de úgy ették, mintha fél éves koruktól ilyet kaptak volna.

Hozzávalók három főre:

Tandori sertés

• fél kiló darált sertéshús
• három evőkanál tandori szósz
• egy fél szál póréhagyma
• egy teáskanál gyömbérpor
• egy teáskanál őrölt köménymag
• egy teáskanál kurkuma
• ízlés szerint só
• ízlés szerint fehér bors
• ízlés szerint kókuszszirup ( ha nincsen otthon, akkor jó a méz is)

(Ha felnőttek is esznek belőle, akkor egy kávéskanál őrölt chilipaprika is mehet bele)

A felkarikázott póréhagymán megfuttatjuk a darált sertéshúst. Rögtön rá is dobjuk a köményt, a gyömbérport, a kurkumát. Picit pirítjuk, majd hozzákeverjük a tandori szószt és felöntjük két deci vízzel. Hagyjuk egy kicsit rotyogni, majd sózzuk, borsozzuk. Amikor már majdnem elfőtte a levét,(nagyjából húsz perc) belecsurgatjuk a kókuszszirupot is. Kurkumás rizzsel, vagy bulgurral tálaljuk. ( A gurmanok salátaleveleket is tölthetnek vele.)

„Emlékezz ember porból vagy és porrá leszel!” - mondta mindig a dédi hamvazószerdán, mielőtt még belekanalaztam volna a szokásos „böjti” rongylevesbe. Onnantól kezdve húsvétig minden pénteken tojásos levest, tojásos nokedlit vagy valamilyen főzeléket ettünk tükörtojással. Vártuk is ám a húsvétot, mint a Messiást!

Pedig a böjtnek a régi, ilyen-olyan diéták, paleo vagy mentes étkezés előtt meg volt a szerepe: a nagy farsangi bálozás, disznóvágás és hasonlók után egyensúlyba hozta a szervezetet.

A nagy tavaszi regeneráció jegyében az elmúlt néhány évben főleg a férjem (én csak két hétig bírtam) keményen betartotta a böjtöt. Magyarán nem evett negyven napig húst. A nagy tanulságok a következőek voltak:

• jobban oda kell figyelni a szénhidrát-fogyasztásra

• a megfelelő fűszerrel és technikával bármelyik zöldség finom

• a gyerekek odavannak a spenót és karfiolfasírtért

• felgyorsul az anyagcsere és minimál sport mellett is szépen lassan olvadnak le a kilók

De maradjunk az első pontnál! Ahhoz, hogy ne felesleges szén-hidráttal pótoljuk a kieső állati fehérjét, érdemes végignézni, hogy minek magas a fehérjetartalma. Ebből szempontból egy fajta jolly joker bármilyen gomba. Miért?

• tartalmazza a szervezet számára összes nélkülözhetetlen aminosavat

• tele vannak rosttal, így hamar jól laksz tőlük

• alacsony a kalóriatartalmuk

• szuper kálium, foszfor, kálcium, valamint D-, B-,E-, és K-vitamin forrásnak számítanak

A gombák rengetegféleképp elkészíthetőek Most például a világ egyik legegyszerűbb tavaszi töltött gombáját készítettük el.Ehhez a nagy kalapú portobellót (igazából egy nagy kalapú csiperke) választottuk, hogy minél több cukkinis-répás keverék férjen bele.

Tavaszi töltött gomba

Hozzávalók négy főre:

• nyolc darab portobelló ( Én, Amigo, a mi gombánkat használtam.)
• egy nagyobb szál sárgarépa
• egy nagyobb szál cukkini
• két kisebb fej lilahagyma
• négy gerezd fokhagyma
• egy teáskanál őrölt kömény
• fél citrom leve
• ízlés szerint só
• egy deci növényi tejszín (lehetőleg rizs, zab, de kipróbálhatjátok sima főzőtejszínnel is, ha nem vagytok érzékenyek)
• olívaolaj a sütéshez

A portobellókat egy nedves papírtörlővel áttöröljük, majd kiszedjük belőlük a tönköket. A fejeket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe pakoljuk A tönköket, nem dobjuk ki, mert teli vannak ízzel, hanem apró darabokra vágjuk, pont úgy mint a lilahagymát. Aztán a répát és a cukkinit legyaluljuk.

A hagymát megfuttatjuk az olívaolajon. Rádobjuk a tönköket, aztán a répát és a cukkinit is. Kicsit összepirítjuk. Meghintjük sóval, köménnyel és beleöntjük a tejszínt. Főzzük max öt percig, végül egy kis citromlevet is csurgatunk bele. Ezzel készen is van a töltelék.

A fokhagymákat belezúzzuk külön négy cent olívaolajba, amivel szépen átkenjük a tepsiben lévő fejeket. (Nem sózzuk külön a fejeket, mert akkor nem pirulnak, hanem csak párolódnak!) Végül a tölteléket belekanalazzuk a fejekbe és az egészet betesszük sülni úgy negyed órára 180 fokra légkeveréses fokozatra. Akkor van készen, ha szép barnára pirult a széle. Végül sózzuk, a sütés közben kisült levével és fodros petrezselyemmel tálaljuk!