Gyerekkoromban a szülőfalumban, Kemenessömjén (és egész Kemenesalján) nagy hagyománya volt a búcsúnak. Igaz, akkoriban még nem volt nagy divat a falunap.
A búcsú forgatókönyve mindig ugyanaz volt: közösen résztvettünk az ünnepi misén, aztán együtt ebédeltünk és délután a fiatalok kimentek vásárba körhintázni, dodzsemezni. Az este pedig bállal ért véget.
A búcsú akkora ünnep volt, mint a karácsony, a húsvét meg a pünkösd. Összejött a tágabb család, és nekilátott a maratoni ebédnek, amit végigenni felért a lehetetlen küldetéssel.
Ma már a fesztiválok, falunapok, a sztárfellépők korában a búcsú lassan kikopik a szokásból. A szüleim és a nagyszüleim még tartják a hagyományt.
Friss rendhagyó vlogposzt!
