reblog

Napi 1200-1400 kalóriát kell átlagban elfogyasztani egy -és három év közötti totyogónak, de nem mindegy, hogy ezen belül az egyes tápanyagok, rostok hogyan oszlanak el, mert hosszú távon hiányállapothoz vezethet. Egy fejlődésben lévő kisgyereknek, ugyanúgy, mint egy nagyobbnak vagy egy felnőttnek ennie kell:

• gabonafélét
• zöldségeket és gyümölcsöt
• fehérjét
• egészséges zsírokat
• tejtermékeket

Vegyük sorjában, mihez mi tartozik:

Gabonafélék:

Legtöbbször lehetőleg „finomítatlan” formában (értsd például teljes kiőrlésű búza, rozs, zab) kerüljenek a tányérra. Ezek a lassan felszívódó szénhidrátok közé tartoznak, így egy szinten tartják a vércukor szintet. Ráadásul tele vannak E-vitaminnal, magnéziummal és az emésztést segítő rostokkal. Természetesen nem kell a kardunkba dőlni, ha a gyerek néha napján megkíván egy kakaós csigát. Az arányok a fontosak! Egy kisgyerek napi adagját fedezi hozzávetőlegesen két szelet teljes kiőrlésű kenyér és egy kistányér zabkása.

Zöldségek és gyümölcsök:

Szerintem nem kell ragozni, mennyire fontos, hogy a gyerek napi szinten egyen zöldséget és gyümölcsöt. Persze a kicsik nem igazán rajonganak értük, főleg ha megismerkednek a finomított cukrokkal. A minimális cél, hogy nagyjából egy bögrényi gyümölcs és egy bögrényi zöldség legyen a napi adag lehetőleg nyers formában. De nyilván főzve, sütve bárhogy jó, csak egye meg a gyerek.

Fehérjék:

A fehérjék kulcsfontosságú szerepet töltenek be a növekedő szervezetben. Az állati fehérjék közül lényeges, hogy legnagyobb része sovány hús legyen például bőr nélkül csirke, pulyka esetleg vadhús vagy hal. Néha persze lecsusszanhat egy-kis kolbász vagy szalonna, attól semmi baja nem lesz a gyereknek. A növényi fehérjékről sem szabad elfelejtkezni, mert olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a kicsik számára. A napi adag például egy csirkecomb és két teáskanál humusz.

Tejtermékek:

Most tekintsünk el attól, hogy a gyerek laktóz-vagy tejfehérje-érzékeny. A tejtermékek ettől függetlenül teli vannak kalciummal. A kicsiknek pedig napi 500 mg kalciumra van szüksége, hogy a csontjaik erősek maradjanak. Plusz a tejtermékek segítenek a D-vitamin felszívódásában is. A hangsúly az alacsony zsírtartalmú tejen, joghurtokon, a kefíren és a sajtokon legyen. Egy totyogó napi adagját egy bögre tej és egy pohár joghurt teszi ki.

Egészséges zsírok:

Az egészséges zsírokról sem szabad elfelejtkezni, mert a vitaminok egy része zsírok segítségével tud felszívódni. Ebbe a kategóriába tartoznak a különféle növényi olajok például olívaolaj, lenmagolaj, valamint az olajos magvak többek között a dió, a mandula, és a földimogyoró. Egy kisgyerek napi adagját egy teáskanál olaj már fedezi, amit például bele lehet keverni főzelékbe, szószokba, zöldségkrémekbe. A csonthéjasokkal ilyen pici korban még nem árt vigyázni, de néhány darabot megkóstolhatnak.

Hogy egy gyerekeknek mennyit kell ennie ( a mitre most nem térünk ki), arról mindenkinek megvan a saját, kősziklába vésett véleménye. A nagymamáknak, a játszótéri bioanyatársadalomnak, de még a kisboltban az eladónak is. Persze mindenki mást mond, nehogy véletlenül is könnyű legyen a szülőknek. Van olyan, aki szerint nettó pazarlás, ha a kicsi elutasítja laza három decis főzelék utolsó két kanálkáját. De létezik a másik véglet is, aki szerint két kiflifalat elmajszolgatása bőven felér egy kiadós vacsorával, akkor is, ha szemünk fénye egész nap egy pohár joghurtot meg két szelet almát evett.

Hol az igazság?

Induljunk ki abból, hogy adott egy egy-és három év közötti öntudatos totyogó, aki egyszer majdnem egy felnőtt tányérnyi ételt fal be, máskor meg, mint a kismadár, csipeget. Fontos tudnunk, hogy ebben a korban átlagban napi 1000, más tanulmányok szerint 1200-1400 kalóriát kell egy gyereknek elfogyasztania.

Mit kell a szülőnek tennie?

• Ha egy gyerek elkezdi kiköpni az ételt vagy eltolja a tányért, higgyük el, hogy jól lakott. A Kaliforniai Egyetem kutatói végeztek egy kutatást, miszerint a szülők 85 %-a jutalmazza vagy valamilyen módon megdicséri a gyereket, ha többet eszik. Ennek hosszú távon beláthatatlan következményei lehetnek. A Pennsylvaniai Egyetem egyik tanulmánya szerint ilyen minta esetén veszélye, hogy a gyerek elveszti a kapcsolatot az éhségérzetével, és öt-tíz éves korára elhízhat. Pedig csak azt kéne megérteni, hogy egy totyogós általában azért nem eszik, mert épp a világot akarja felfedezni. Ha nagyon nem akar enni, akkor nyugodtan tegyünk kéztávolságra egy tál gyümölcsöt vagy zöldséget.
• Tartsunk napirendet az étkezésben! Legyen meg a reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna-vacsora. Ha a gyerek valamelyik étkezésnél kevesebbet eszik, legyen tisztában azzal, hogy a kábé két-három óra múlva újra ehet. Ha nagyon nem akar enni, mert ilyen is előfordulhat, akkor két étkezés között nyugodtan tegyünk kéztávolságra egy tál gyümölcsöt vagy zöldséget.
• A kreatív tálalás csodákra képes! Egy napocskát formázó alma vagy egy mosolygós szendvics sokat javíthat az étvágyon!
• Mutassunk példát! Ha látja, hogy mi jóízűen, asztalnál, ülve eszünk, akkor előbb-utóbb ő is kíváncsi lesz, mit falatozunk, és odajön!

Felhasznált irodalom:

Sally Kuzemchak How much does my kid need to eat? www.parents.com

Energy In: Recommended Food &Drink Amounts for Children www.healthychildren.org

Amikor a kisfiam még csak pár hónapos  volt, el sem tudtam képzelni, hogy az akkor olyan soknak tűnő teendő mellett, hogyan lehet külön a gyereknek főzni!? Ha ezt a dédnagyanyám hallotta volna, akkor tágra nyílt pupillákkal bámult volna rám, de a 21. században az előre gyártott bio bébiételek korában egy teljesen hétköznapi felvetésnek számít.

Üveges bébikaja vs. főzés

Első lépésként a férjemmel feltérképeztük a helyi bébikaja piacot. Szó szerint tátva maradt a szám, hogy a jó minőségű, ökológiailag ellenőrzött gazdálkodásból származó kis két decis alma-vagy sütőtökpüréért sok helyen majdnem négyszáz forintot elkértek. Az eggyel lejjebbi kategóriának (már nem bio, de nincsen benne hozzáadott cukor) darabját nagyjából háromszázért adták. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a sima egyszerű alma-krumpli-sütőtök-szilva variációkból alig volt valami a polcokon. A gyártók szinte majdnem mindegyikbe raktak egy olyan összetevőt például epret, borjúhúst, amit egy a hozzátáplálást kezdő félévesnek nem jó szívvel adtam volna oda. (Mondhatnátok, de hiszen rajta van, hogy hány hónapos kortól lehet adni? Lehet, csak én vagyok túl szkeptikus, de láttam már olyan joghurtos bébiételt, amire azt írták a fél éves gyereknek simán lehet adni.)

Ezek miatt a férjemmel úgy döntöttünk, külön főzünk a babának. Három naponta kb. tokkal-vonóval fél órás műveletről van szó. Az eddigi tapasztalataim szerint sokkal kevesebb macerával jár, mint ahogyan elsőre hangzik, és nagyjából fele annyiból kijön, mintha minden főétkezésre üvegeset adnék neki. Félre ne értsetek, a kész bébikaja egy tök jó dolog, főleg akkor, ha a nyáron megyünk valahova. Egy-két üvegnyi tartalékot én is mindig tartok otthon végszükség, vis major és egyéb katasztrófák esetére.

Egy kis matek

Átlagban véve három napra elegendő főzeléket készítek, amit utána egy kis dobozban a hűtőben tárolok. Mindig csak annyit melegítek neki, amennyit épp megeszik. Egy étkezésre a következő adagokat számítottam neki:

• 6-7 hónapos: 150 ml
• 8-12 hónapos: 200 ml
• 12 hónap felett: 250 ml

Ezeket szépen beszorzom a főzelékes étkezések számával, jelen esetben hárommal, így megkapom, hogy egyszerre mennyit főzeléket kell készítenem. Tehát:

• 6-7 hónapos: 450 ml
• 8-12 hónapos: 600 ml
• 12 hónap felett: 750 ml

A sűrítés rejtelmei

A babakaját krumplival sűrítem, nem pedig liszttel. (Az elején mást nem is lehet.)Klassz lesz tőle a főzelék állaga, és nem utolsó sorban, ha egy zöldségből például kevesebb van, könnyebben fel tudom turbózni az adagot. Alapesetben mindig a 2/3 zöldség, gyümölcs és az 1/3 krumpli arányokat használok. (Ha nincsen annyi zöldség, akkor fele-felében is belefér.) Ez a gyakorlatban a fenti főzési adagokhoz számítva azt jelenti:

• 6-7 hónapos: 2-3 szem közepes nagyságú krumpli
• 8-12 hónapos: 4-5 szem közepes nagyságú krumpli
• 12 hónap felett: 6-7 szem közepes nagyságú krumpli

Főzési technikák

A babának én mindig úgy próbálok/próbáltam főzni, hogy a lehető legnagyobb vitamin tartalma legyen az ételnek, ezért amit lehet, szigorúan fedő alatt kevés vízben párolom meg. Így elvileg az értékes tápanyagok is benne maradnak.

6-7 hónaposan

A kiválasztott összesen nagyjából húsz dekányi zöldséget-gyümölcsöt megpucolom, összevágom és még nedvesen fel teszem őket annyi vízben, ami éppen ellepi a szeleteket. Hozzáteszem a darabokra vágott krumplit. Forrástól számítva nagyjából húsz perc alatt minden puhára fő. A végén az egészet leturmixolom. (Egy jó tanács: ha eddig még nem tettétek, akkor szerezzetek be egy erős turmixot. A botmixer sem rossz, de a turmix sokkal, de sokkal gyorsabb, hatékonyabb és nem lesz egy véletlen mozdulattattól a fél konyha dzsuvás.)Ilyenkor még nem adok hozzá sem sót, sem pedig semmilyen más fűszert, hogy a baba szokja a természetes ízeket. Ha nagyon nem akarja megenni, akkor egy kis nagyon apróra vágott petrezselymet teszek bele, de ennyi.

8-12 hónaposan

Egy fél fejnyi apróra vágott vöröshagymát megpirítom egy nagyon kevés olívaolajon/kókuszzsíron. Ha a hagyma kezd átlátszóvá válni, akkor felöntöm négy deci vízzel A nagyjából harminc dekányi, apróra vágott zöldséget-gyümölcsöt plusz a krumplit beledobom és puhára főzöm. Ekkor már lehet valamennyi húst, natúr joghurtot, esetleg tejfölt is hozzáadni, ki hogyan szeretné. A végén az egészet egy percig turmixolom, hogy már kisebb, de könnyen rágható darabok is maradjanak benne. Egy leheletnyi sózom. Ekkor már lehet más zöldfűszereket is például kakukkfüvet, köményt, tárkonyt, majorannát, lestyánt és borsikafüvet használni.

12 hónap felett

Ugyanúgy érdemes főzni, mint a 8-12 hónapos korban. Ha a babának már sok foga van, akkor a turmixolást a villával való összenyomkodással ki lehet váltani. A fűszerek közül kis mennyiségben már használható a szerecsendió, a bors, a nyírfacukor vagy a gyümölcscukor. Én egyévesen még mézet nem adok a fiamnak, mert a benne lévő baktériumok állítólag egyes esetekben botulizmust okozhatnak.

Az anyagi oldalt félretéve azért is érdemes a gyereknek főzni, mert vannak olyan a babák, köztük az én kisfiam is, akik a zöldséget csak főzelék formájában hajlandóak megenni, másrészt meg nincs annál jobb érzés, amikor egy fél kanálnyi kaja sem marad a színes műanyag tálka oldalán.