A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Mikor tanultam főzni teljesen rá voltam kattanva a gasztrorealitykre és a főzős filmekre. Az egyik kedvencem (akkor és azóta is) a Júlia és K, amiben ha jól emlékszem háromszor is elkészítették a boeuf bourguignont, magyarul burgundi marhát. A receptnek persze megannyi változata van, mégis abban különbözik a hagyományos marhapörkölttől, hogy tele van zöldségekkel, rotyogtatni és sütni is kell.
A végeredmény több mint pazar. Pláne akkor, ha a férjed még a forgatás előtt beáll konyhalánynak, és segít megmosni/hámozni/szeletelni a répát, gombát, hagymát. A kisfiad közben egy-egy darabot elcsen tányérról, majd besegít a keverésben… Friss vlogposzt!
A férjemmel szoktunk lusta hétvégéket tartani, már ha épp valamelyikünknek nem kell dolgoznia. Ilyenkor szándékosan nem megyünk sehova, mert annyi inger ér bennünket hét közben, annyi helyre kell időre odaérkezni, hogy úgy érzem magunkon, kell egy szusszanásnyi semmittevés otthon. Olyankor pláne, ha kint fúj a szél, esik az eső, a gyerekek vagy legóznak, vagy kőomlást építenek párnából a nappaliban, vagy rajzolnak szerencsésebb esetben a papírra, vagy kuktáskodnak mellettünk a konyhában.
A legutóbb családilag burgundi marharagut, vagy más néven boeuf bourguignont készítettünk. Nem volt egy gyors kaja, majd három órán keresztül főtt. Ebből az utolsó negyed órát a sütő előtt guggolva töltöttük, nehogy véletlen túlsüljön a hús. A nagyobbik csak annyit mondott, miután megkóstolta: kiváló ízek. Holnap is ilyet eszünk?
Boeuf bourguignon (Hozzávalók négy személyre)
egy kiló marha comb
egy szál póréhagyma
két fej lilahagyma
egy evőkanál liszt
két szál répa
egy fej fokhagyma
fél liter száraz vörösbor
négy-öt szál friss kakukkfű ág
négy-öt darab babérlevél
egy kis üveg olívakrém (opcionális)
ízlés szerint só és bors
egy liter húslevesalaplé
A combot nagyobb kockákra vágjuk, és anélkül hogy megsóznánk az olívaolajon lepirítjuk. Belehintünk egy evőkanál lisztet, pár perc alatt lesütjük. Ha ezzel végeztünk, akkor kiszedjük a húst egy tálba. Egy óriási wokban az összeaprogatott pórét, lilahagymát, répát és fokhagymát lepirítjuk. A hagymás alapra visszatesszük a húst. Sózzuk, borsozzuk. Felöntjük a borral, majd a húsleves alaplével. Hagyjuk picit rotyogni. Pár perc múlva beletesszük az olívakrémet, a babérlevelet, és a kakukkfüvet.
Egy órán keresztül kis lángon főzzük, majd az egészet átöntjük egy nagy tepsibe. Lefedjük alufóliával, majd két órán át 150 fokon légkeveréses fokozatban megsütjük. Akkor van készen, ha a lé fele elfőtt és a hús olyan puha, hogy szinte szétomlik a szájban. Sáfrányos csicsóka( vagy krumplipürével) tálaljuk.
Eddig azt hittem, csak szoktatás kérdése, hogy egy gyerek eszik-e zöldséget. Most revidálom az álláspontom. A másfél éves kisfiam egyik napról a másikra úgy döntött nem kér főzeléket. Úgy ámblokk. Még hússal sem. Még a nagy kedvenc sütőtököt sem. Borzasztó érzés, hogy a vidáman, mosolyogva készített ebédjéből minden második falat a terítőn, az etetőszéken, a falon vagy éppen egy-egy már-már precíz csavarás után az én hajamon végzi egy maratoni sírás-hiszti társaságában.
Lehet, én vagyok gyenge. Lehet, úgy kéne tartanom, mint a „Mélton” kutyáit. Ahogyan a nagypapám szokta mondani. A sztori a következő: Mélton a szülőfalumban volt grófné. Ahogy lenni szokott, volt neki két istentelenül elkényeztetett kutyája, akik megválogatták, éppen mit óhajtanak elfogyasztani. Mélton, akinél amúgy faluban nem volt nagyobb spúr, ezt megelégelte. Lépni akart a kényes ügyben. Mire az egyik alkalmazottja, talán a lovász vagy valaki hasonló, felajánlotta: megoldja a problémát. A kutyák két napig csak az üres tálukkal néztek farkasszemet. Megérte! Harmadik nap bármit megettek, amit eléjük tettek.
Szóval visszatérve a témára: muszáj volt valamit lépnem, mert úgy gondoltam, a kis fejlődő szervezetének nemcsak nonstop kolbászra és zsíros kenyérre van szüksége. A férjemmel egy kevésbé drasztikus megoldás mellett döntöttünk. Bevetettük a bolognai spagettit, - az igazi zöldséges verziót, mert hát a statisztikák szerint ez a magyar gyerekek egyik kedvence a pizza és a rántott hús mellett. És a számok most nem hazudtak.
Zöldséges bolognai ragu (recept négy főre)
fél kiló darált marhahús
250 gramm passzírozott olasz paradicsom
egy közepes fej vöröshagyma
három-négy darab sárgarépa
egy kisebb zeller
két teáskanál nyírfacukor
két teáskanál só
ízlés szerint bors
egy késhegynyi szerecsendió
(két deci vörösbor- a gyerek változatban elhagyható)
egy deci almalé (frissen préselt)
a sütéshez kókuszzsír ( vagy olívaolaj)
A kókuszzsíron (vagy olívaolajon ki, mivel főz)megfuttatom a karikára vágott vöröshagymát. Rádobom a húst, majd beleszórom a hosszúkásra vágott sárgarépát és zellert. Fél deci vizet belecsurgatok az edénybe, nehogy odaégjen az alja. Pár percet rotyogtatom, majd belelöttyintem a passzírozott olasz paradicsomot. Tíz percig főzöm, majd beleöntöm a bort (ha felnőttesre veszem a figurát) és az titkos összetevőnek számító almalevet. Amikor a hús kezd puhulni és a ragu leve is elfőtt (nagyjából fél óra), akkor fűszerezem sóval, borssal, nyírfacukorral és némi szerecsendióval. És kész. Én most gluténmentes pennével tálaltam, mert nem volt a spájzban spagetti.
A tervünk, hogyan is mondjam, bejött: a fiam gyönyörűen evett, sőt még a répát sem piszkálta ki.
Tündi vagyok. Egy hús-vér, elfoglalt anyuka, aki nem veti meg a finom falatokat. A blogon olyan egészséges ételeket készítek, amelyek gyorsak, finomak és túllépnek a hagyományos fitnesz salátán.