reblog

Otthon főzni? Gyerekekkel? Néha misön impásziböl. Egy három perces tonhalas avokádókrém is nagyjából tíz perc. A 18 hónapos, bocs ma már épp 19 hónapos,segít kulccsal keverni, kóstolni és sózni. Viszont két reggeli meg egy uzsi megvan. A recept nagyjából két bites, abszolút gyerekbarát. Csak ne ők fűszerezzenek a végén!

Tonhalas avokádókrém

Hozzávalók 5 adaghoz:

• egy avokádó
• egy tonhal konzerv
• két gerezd fokhagyma
• egy leheletnyi szezámolaj
• egy gondolatnyi olívaolaj ( csak ammenyit felvesz az avokádó)
• egy csipetnyi só

Az avokádót megpucoljuk és felkockázzuk. Hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát. Meglöttyintjük egy kis szezámolajjal és olívaolajjal. Alaposan összeturmixoljuk botmixerrel. És végül sózunk! Már mehet is kenyérrel. Egy kis almával, szárzellerrel szinte hibátlan reggeli.

Éééééés:

Így főzünk otthon mi. Vagyis én meg másfél éves. Farmer, póló, melegítő, meg egy adag csibészség.

Neked is sikerült már ehetetlenül keserű padlizsánkrémet készíteni pedig fakéssel és favillával dolgoztál?! Üdv a klubban! Nem vagy egyedül. Összeszedtünk néhány jó tanácsot meg egy tuti receptet, hogy soha, de soha többet ne kelljen kidobnod a kukába.

-Kérlek, ne vegyél vén padlizsánt! Ha már be tudod nyomni az ujjaddal a héját úgy, hogy az ottmarad, akkor elég régóta kint van a pulton. NE VEDD MEG! Még akkor sem, ha akciós! Akkor friss a tojásgyümölcs, mert az angolok így hívják, ha szép fényes és kemény a héja!

-A krémhez mindig közepes nagyságú padlizsánt válassz! A kicsivel több a munka, mint a haszon! A nagy meg teli van maggal, és jó eséllyel sütés után még keserű is lesz.

-Sütés előtt szurkáld meg villával a héját! Ha ezt elfelejted, akkor a padlizsán bombaként felrobbanhat a sütőben! És szerintem te sem szeretnéd utána fényesre vixolni a sütőt!

- A padlizsánt addig kell sütni, amíg majdnem, hogy koromfekete nem lesz a héja. Ez 180 fokon légkeveréses fokozatban nagyjából oldalanként negyven perc! Jól látod, mennyi. Azért kell sokáig sütni, hogy krémes legyen a belseje és ne kelljen turmixolni!

- Ha pár percet vársz és azbeszt ujjaid vannak, a héját szedd le kézzel. Ha egy pillanatra hozzáérsz fémkéssel, attól nem lesz gesztenyebarna, de ha lehet, inkább fa-vagy műanyagkést használj!

- Ha nem kaptál krémes belsőt, akkor se kétségbe! Vedd elő a botmixert, és turmixold le! 

Padlizsánkrém

Hozzávalók (négy személyre)

• két közepes padlizsán
• egy evőkanál majonéz
• egy kávéskanál mustár
• ízlés szerint só

A padlizsán héját villával megszurkáljuk és oldalanként legalább negyven percet sütjük 180 fokon légkeveréses fokozatban! Ezután kézzel leszedjük a héját és egy favillával összetörjük. Hozzáadjuk a majonézt, a mustárt. Ízlés szerint egy kis sót, és máris kenhetjük a kenyérre. Rakhatunk paradicsomot, bazsalikomlevelet! Pirított barna kenyéren a legfinomabb. Szerintem.

Szombaton szoktunk a termelői piacra járni. Jó, mondjuk télen, nincsen akkora kínálat, mint agy szupermarketben, de friss salátát, csírát vagy almát mindig ki lehet kapni. Míg a férjem és a fiam sorban áll a házi káposztás rétesért, én addig egy fokkal nyugodtabban feltérképezem a kínálatot. A múltkor megakadt a szemem egy kis csatos üveges zakuszkán. Nem akartam eredetileg ilyesmit venni, de nagyjából fél másodperc alatt meggyőztem magam, hogy amúgy is durva hét lesz, bőven elég lesz ebédet főzni, és zöldségkrémet készíteni már egyikünknek sem lesz ideje. Csak kis üveggel vettem, mert új dologból csak keveset vásárolok, hogyha netalántán nem jönne be, akkor könnyebben megtalálom a lelki békémet. És nem sajnálkozok azon, hogy mennyi pénzt dobtam ki az ablakon.

A zakuszkás üveg szélét egyik este egyedül tunkoltam ki. A férjemnek, én galád, semmit sem hagytam. Pedig tudtam, hogy szereti. Tegyük hozzá, hogy aznap sokáig dolgozott Pesten, így esélye sem volt velem zakuszkázni. Erőt vettem hát magamon, és feltúrtam a spájzot. Az egyik polcon találtam egy vén (magyarán rendkívül érett) padlizsánt, meg két kápiapaprikát, és nekiálltam a gyártásnak. Mivel már vészesen közeledett az esti rutin ideje, ezért a biztonság kedvéért bekapcsoltam a fiamnak egy pacis mesét, hátha leköti magát arra a kis időre, amíg összedobom a zöldségkrémet. Hát, nem jött be az ötlet. A sütőben ráncolódó padlizsán és a meleg hatására furcsán izgő-mozgó paprikák sokkal izgalmasabbak voltak a számára, mint a nyerítő, prérin szaladgáló musztángok. Így végülis együtt, sérülések nélkül fejeztük be a zakuszkát, bár azért leizzadtam, hogy a fiam a nagy fáradság előtti felpörgésében ne akarja megfogja a forró tepsit!  A férjem meg másnap reggel boldog volt, mert ismét valami finomságot kenhetett a kenyérre.

Zakuszka (nagyjából két decis tál lesz tele)

egy nagyobb padlizsán

két darab kápia vagy kaliforniai paprika

egy fej lilahagyma

négy gerezd fokhagyma

fél deci olívaolaj

egy kávéskanál só

egy késhegynyi koriander

egy késhegynyi szegfűbors ( lehet sima feketebors is)

a sütéshez kókuszzsír

A padlizsánt egy villával sok helyen megszurkálom és beleteszem egy tepsibe. A paprikákkal csak megmosom és egészben padlizsán mellé teszem őket. A sütőben 180 fokon fél óra alatt megsütöm őket. A padlizsán, akkor jó ha ráncos, a paprika pedig akkor tökéletes, ha szépen pirul a teteje és a meleg hatására furcsán mozog. Ha megsültek, akkor mindegyiknek leszedem a héját. A paprikákból ezen kívül kiszedem a magházukat. Felkockázom őket. Az apróra vágott hagymát a zúzott fokhagymával, az összetört borssal és korianderrel együtt megfuttatom a kókuszzsíron, majd rádobom a rákockázott padlizsánt és a paprikadarabokat. Pár percig pirítom, majd mindenestül a turmixba teszem a cuccot. Beleöntöm az olívaolajat, megsózom és összeturmixolom. Ha úgy érzitek, hogy nehezen lehet kenni, akkor csurgassatok hozzá, nagyjából négy centnyi vizet. Ezután már csak meg kell várni, hogy kihűljön! Az a legjobb, ha a guacamoléhoz hasonlóan, előző este elkészítitek, így már csak reggel kenni kell. Az eredetileg örmény zakuszka csodás pirítóson némi nyers lilahagymával bazsalikommal vagy oregánóval, de kiváló mártogatós és remek kísérő például húsokhoz, halakhoz is. 

Epilógus

Nyugodtan egyetek nyers lilahagymát vagy vöröshagymát reggelire! Saját tapasztalatból mondom, hogy nem lesz hagymaszagú a leheletetek, ha néhány karika kígyóuborkát vagy pár szem szőlőt bekaptok utána.

Epilógus 2.0:

Kérlek, lájkoljátok a Facebook-oldalunkat, hogy a február 15-ig, a blog féléves miniszülinapjig elérjük a négyszáz lájkot! 

Nem olyan egyszerű változatosan tejmentesen reggelizni! Pláne az én férjemnek, aki sokszor kívánósabb, mint egy nyolc hónapos várandós kismama. Még mindig megremeg a lába, ha lát a boltban egy zacskó parmezánt. De ha nem akar estére olyan kerek hasat, mintha görögdinnyét bújtatna a pólója alatt, akkor erőt kell vennie magán. Sajnos, nála a laktózmentes termékek sem jöhetnek szóba, mert nem a tejcukorra, hanem a kazeinre, vagyis a tejfehérjére érzékeny. Mindenemellett számára az evés, nem csupán egy fizikai aktus, hanem tömény orgazmus, amelynek a közzépontjában a lágy-ropogós vagy savanyú-édes-csípős-sós-keserű harmonikus kontrasztja áll. (Nem mintha én másabb lennék.) Szóval, egy ilyen típusú ember számára húsbavágó érzés, ha nem kóstolhat meg semmilyen vajjal, tejszínnel, vagy sajttal készült fogást. De a legnagyobb kihívás még mindig a változatos, érdekes és mennyei reggeli, mert nagyon könnyű leragadni a zsíros kenyér-lekváros kenyér- üres kenyér némi zöldséggel és hússal szentháromságnál.

A férjemnél múlt héten jött el ez a pont, hogy szeretne változtatni a reggeli menün. Nekem, amióta visszamentem dolgozni, ilyen extrákra már nincsen időm. Örülök, ha még kávé előtt fel tudom öltöztetni a gyereket, meg kipakolom az asztalra amolyan „családi svédasztalként” a fél hűtőt. A férjem ezért előző este összerittyentett tíz perc alatt egy guacamolét, ugyanis a hajnali rutinba ilyen extrák, mint zöldségkrém készítése frissen, már nem fér bele. A guacamole egy hangyányit pikáns avokádókrém. Eredetileg ez egy mexikói mártogatós tortillához, de reggel egy kellemesen átsült , ropogós pirítóson némi sárgarépával olyan finom, mintha egy ötcsillagos luxushotelbe ugrottunk volna be reggelizni. Ezen kívül némi paradicsommal pazar tízórai hétfőre a gyereknek, remek mártogatós az esti tévézéshez, és ha még mindig nem unnánk, akkor kiváló öntet például a semmi extra tepsiben sült csirke-csicsóka pároshoz.

Guacamole (kb. négy decis tál lesz vele tele)

• négy darab érett avokádó
• fél deci olívaolaj
• egy darab közepes lilahagyma
• fél lime leve
• egy kávéskanál koriander
• egy kávéskanál só
• egy csipet bors

Ez egy raw vegán zöldségkrém, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem főzzük-sütünk semmit, így az értékes vitaminok mind benne maradnak az ételben. Az elkészítés borzalmasan egyszerű, csak egy turmix, aprító vagy botmixer kell hozzá. Az avokádót, vagy másnéven vajkörtét megpucoljuk és apróra vágjuk, majd beletesszük a turmixba. Rácsurgatjuk az olívát. Beletesszük az összevágott hagymát. Belefacsarjuk a lime-ot, és fűszerezzük az összetört korianderrel, a sóval és a borssal. Aki szereti a csípőset felturbózhatja még egy fél kávéskanálnyi cayenne borssal vagy chili paprikával is. Aztán az egészet krémesre turmixoljuk, és már gyárthatjuk is a szendvicseket az ötcsillagos vacsorához, reggelihez. De mondjuk egy kis répával, még ha bizarrnak is tűnik, remek nasi az esti filmhez!

Piacon vásárolni sokkal nagyobb élmény, mint mondjuk bemenni bármelyik hiperbe, diszkontba és telipakolni a kosarat. A piacozásban valahol ott lakozik a lélek. Egy vérbeli őstermelőnek mindig van egy-két jó szava az éppen aktuális vevőjéhez. Ez csak egy olyan, pénzben nem mérhető apróság, amivel egy másik ember napját szebbé lehet tenni. Szerencsére itthon is  megtelnek élettel a régi vásárcsarnokok. (Nemcsak a dolog lelki oldala miatt.) Sok városban újabb-és újabb helyek nyílnak, ahol aztán jó esetben mindenféle egészséges, netán vegyszermentes finomsággal lehet találkozni.

Viszont nem árt résen lenni, mert bárhol megjelenhetnek a fejkendős néniknek álcázott szerencselovagok, akiknek a kis asztalkájáról szinte ordít a nagy szeműre duzzasztott íztelen spanyol szőlő. Ha már rászánjuk az elvileg minőségi alapanyagok beszerzésére az időt, és nincsenek meg a tuti forrásaink, akkor érdemes az alábbi tanácsokat megfogadni:

• Akinek nem olyan tökéletes, távolról sem polcról leugrós az áruja, az esetek kilencvenkilenc százalékban maga termelte, és nem a nagybanin vagy boltban nagy tételben vásárolta.
• Mindig kérdezzük meg, hol van a földje, kertje, állatai stb. Egy igazi őstermelő ilyenkor általában egy minimum három perces monológban elmeséli, mióta csinálja, használ-e vegyszert stb. Ha esetleg valamelyik családtag árul, akkor is tud erre a kérdésre válaszolni. Ha kókler, akkor legalább húsz másodperces hatásszünet következik, vagy lesütött szemmel mondja, hogy ő is úgy vette, mint a szomszéd Mariska. (Nekem mindegyikre volt példa.)
• A zöldséget, gyümölcsöt mindig mi válasszuk ki!
• Ha lehet akkor, akkor kérjünk kóstolót.
• Az alkudozás a piac része, ne féljünk tőle!

A piacon igazi kincsekre lehet bukkanni. A múltkor például egy pár kisebb fehér padlizsán keltette fel a figyelmemet, mert ilyennel a hagyományos boltban korábban még nem találkoztam. Az őstermelő néni elmagyarázta, hogy ez sokkal de sokkal jobb a lila változatnál. Nincsen benne annyi mag, így sokkal krémesebb, intenzívebb ízű vinetta, azaz padlizsánkrém készül belőle. Igaza lett.

„Mindenmentes” padlizsánkrém (kábé kétszáz gramm jön ki belőle)

• két darab közepes fehér padlizsán ( ha nem találtok, jó a sima lila is)
• három gerezd fokhagyma
• egy deci mandulatejföl (vagy három evőkanál majonéz)
• egy csipet bors
• ízlés szerint só
• fél marék friss petrezselyem zöldje

A sütőt előmelegítem 180 fokra, légkeveréses fokozatra. A padlizsánokat egy villa segítségével jó sűrűn megszúrom, hogy sütés közben a gázok távozni tudjanak. Egy gyors mozdulattal tepsibe teszem őket és már mehetnek is barnulni. A fehér padlizsán elég látványosan sötétedik, de csak akkor kell kivenni, amikor már szó szerint „ráncosra” pirult. Ez nagyjából fél óra. Utána pár percet érdemes várni, hogy egy kicsit hűljön, kivéve ha az ujjunk hegye extrém mód bírja a forróságot. Ha jól átsült a padlizsán, gyakorlatilag majdnem egyben lejön a héja, ami felettébb jó hír.

A darabokat turmixba, vagy egyéb aprításra alkalmas eszközbe tesszük, majd hozzátesszük a fokhagymát, a petrezselyem zöldjét. Körülbelül három perc alatt krémesre turmixoljuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és már kenhetjük a pirítósra. Tökéletes reggeli egy csésze forró kávéval!