reblog

Nálunk minden szombat és vasárnap úgy indul, hogy a férjemmel iszunk egy kávét és összedobunk valamilyen meleg tojásos reggelit. Aztán a gyerekekkel együtt leülünk az asztalhoz, és ünnepeljük, hogy nem kell kapkodva időre beérni A-ba, B-be vagy C-be. Ezekre a lassú reggelekre hoztunk nektek 3 szuper tojásos receptet.

Frittata

Rántotta vagy bundáskenyér? Ha oda meg vissza vagy értük, akkor próbáld ki a frittatát, az olasz tojáslepényt. Egyszerű, gyors és nem utolsó sorban rengetegféleképpen el lehet készíteni. Attól függően épp, mi van a hűtőben.

Hozzávalók 4 személyre:

• 8 tojás
• két szál répa
• két gerezd fokhagyma
• egy fej lilahagyma
• egy pohár vegán tejföl (lehet sima is)
• ízlés szerint só
• néhány levél görög bazsalikom, és kakukkfű
• parmezán (opcionális)

Zöldséges tojásmuffin

Olyasmi mint a rántotta, de kis sonkakosárkákban (már ha nem dézsmálják meg a gyerekek) muffinsütőben készül. 

Hozzávalók 12 darabhoz:

• 8-10 tojás
• egy csokor újhagyma
• egy fél zöld paprika
• egy fél piros paprika
• egy csomag serrano sonka
• pici olívaolaj
• ízlés szerint só és fokhagymapehely

Amatriciana tojás

Az egyik kedvencem. Nem is hinné az ember, hogy a paradicsom és a tojás mennyire illik egymáshoz. Picit több idő elkészíteni, de megéri! Akár vacsira, vagy vendégségbe is jó.

Hozzávalók négy személyre:

• két fej vöröshagyma
• két gerezd fokhagyma
• 5 dkg pancetta (vagy császárszalonna)
• 150 gramm mozzarella
• 7 deci sűrített paradicsom (a felnőtt verzióba egy deci száraz bor)
• 4-5 tojás
• ízlés szerint só, bors
• ízlés szerint bazsalikomlevél
• ízlés pecorino vagy parmezán

Szerencsére az idei farsang hosszú, ezért többféle fánkreceptet is ki lehet próbálni. Jó, persze a hagyományos szalagos a számunkra az igazi, mert eszünkbe juttatja a gyerekkorunkat, de egészséges(ebb) alternatívákból is lehet választani.

Citromos kölesfánk

Nagy előnye, hogy gyorsan elkészül. Nem kell hozzá se liszt, nem kell takargatni, beszélgetni. Viszont sütés közben a köles kicsit pattog, úgyhogy utána újból kell takarítani a konyhát. Sooook gyümölccsel a legfinomabb…

Hozzávalók (kb. 30 darabhoz)

• 200 gramm hántolt köles

• egy marék bármilyen aszalt gyümölcs vagy kandírozott narancshéj (mi van otthon attól függ)

• 75 gramm kókuszreszelék

• két evőkanál nyírfacukor vagy eritrit

• 100 gramm kókuszzsír a sütéshez

• fél citrom leve

• A tálaláshoz: bármilyen gyümölcs és egy evőkanál méz, esetleg agávészirup

A kölest háromszor annyi vízben nagyjából negyed óra alatt puhára főzzük. Ezután belekeverjük a kókuszreszeléket és az apróra vágott aszalt gyümölcsöt. Én most kandírozott narancshéjat használtam, mert csak az volt otthon. A masszába belehintjük a kókuszreszeléket, az eritritet és belefacsarjuk a citrom levét is. A kezünkkel határozott mozdulatokkal kis golyókat formázunk, és bő kókuszzsírban szép, barnára sütjük. Friss gyümölcsökkel és egy evőkanál mézzel, vagy agávésziruppal tálaljuk

Fahéjas tönkölychurros

A mexikóiak/spanyolok/portugálok/ stb fánkja, amit fahéjas cukorban, csokiban vagy bármi édesbe mártogatnak bele. A tésztát nagyjából öt perc alatt össze lehet dobni, egyedül a habzsákolás okozhat problémát, mert a krémekhez képest nehezebb a massza. Én mindig tönkölylisztből készítem, és szinte azonnal elfogy.

Hozzávalók:

A tésztához:

• hetven gramm tönkölyliszt

• negyven gramm növényi vaj ( lehet sima is, ha nem vagytok érzékenyek)

• húsz gramm nádcukor ( eritrittel és xilittel is remek)

• egy tojás

• kb. egy deci víz

• egy csipet só

• bő olívaolaj a sütéshez

A forgatáshoz:

• egy evőkanál őrölt fahéj

• négy evőkanál eritrit, xilit vagy sima cukor

Egy nyeles fazékban felforraljuk a vízben a vajat, a cukrot és a sót. Egy főzőkanállal sűrűn keverjük, nehogy leégjen az alja. Amikor a massza elkezd forrni, kisebb lángra tekerjük a tűzhelyt, és hozzáadjuk a lisztet. Addig keverjük, amíg az egész tésztagombóccá nem áll össze. Ez nagyjából két perc. Utána lehúzzuk a fazekat a tűzről. Várunk néhány percet, majd belekeverjük a tojást. A tésztát hagyjuk nagyjából negyed órát hűlni!

Közben előkészítünk egy nagyobb, csillagfejű habzsákot. Ha műanyag zsákkal dolgozunk, akkor célszerű a pótzsákokat is kikészíteni. A tésztát nem olyan könnyű átnyomni, ezért a nejlon viszonylag könnyen kiszakad.

Egy wokban vagy más magas falú edényben felforrósítjuk az olívaolajat, és közvetlenül belenyomjuk a nagyjából öt-hat centi hosszú tésztarudakat. (A bátrabbak akár kört is formázhatnak belőle.) Nagyjából három-négy perc alatt aranybarnára sütjük. A churrost ezután megforgatjuk a fahéjas cukorban, és még melegen lekvárral vagy csokoládé pudinggal tálaljuk.

Roscón de reyes

Nem fánk, nem kalács, hanem a kettőjük szerelemgyereke. Másnap is kellemesen puha, feltéve ha marad belőle. Nem túlzottan bikinibarát, de egy szeletet a délelőtt folyamán egy kávéhoz meg lehet belőle enni. Vigyázat, függőséget okoz!

Hozzávalók:

• 300 gramm liszt (a legjobb a kenyérliszt)
• 25 gramm friss élesztő (vagy 7 gramm szárított)
• egy deci langyos tej
• 100 gramm cukor
• 75 gramm vaj (langyos)
• 1 egész tojás plusz egy tojás sárgája a kenéshez
• 1 narancs leve
• 4 cent rum
• egy csipet só
• ízlés szerint kandírozott citrom és narancshéj (esetleg mazsola, aszalt áfonya, szilva stb.)
• ízlés szerint magvak (például dió, mogyoró, pekándió)

Az élesztőt egy kanál cukorral némi langyos tej társaságában felfuttatjuk. Közben a lisztet egy nagy tálba szitáljuk. Hozzáadjuk a cukrot, a sót. A liszt közepére egy kis lyukat kerekítünk, belefacsarjuk a narancsot és belecsurgatjuk a rumot és az élesztős masszát.

A dagasztógép alacsony fokozatán (vagy kézzel) elkezdjük összedolgozni a tésztát. Apránként hozzáadjuk a langyos vajat és az egész tojást. Ha ezzel készen vagyunk, akkor gyengéden átgyúrjuk a tésztát. Nem kell megijedni, nagyon laza az állaga, ezért bőségesen kell lisztezni a deszkát, hogy ne ragadjon le.

A roscónt nagyjából egy óra alatt meleg helyen duplájára kelesztjük. Utána átgyúrjuk és kerek cipót formázunk belőle, majd lisztezett kézzel a közepét kivájjuk. Figyeljünk arra, hogy legalább tíz-tizenöt centi legyen a rés átmérője, különben a második kelesztés közben eltűnik!

Konyharuha alatt ismét egy órán át pihentetjük a tésztát, majd megkenjük a tojás sárgájával, és ízlés szerint kidekoráljuk a kandírozott narancs- vagy citromhéjjal, aszalt áfonyával, mazsolával. Végül néhány helyre magvakat is nyomunk bele.

Százhatvan fokra előmelegített sütőben körülbelül huszonöt perc alatt készre sütjük. A kalácsot rácson kihűtjük, majd forró teával vagy kávéval tálaljuk.

Megfáztál a hirtelen jött szeles-esős időben? Semmi gond, egyél sütőtököt, mert igazi őszi szuperélelmiszer. Csurig van C-vitaminnal, magas a kálium, a foszfor, a vas és a réz tartalma.Összeszedtünk három szuper mentes receptet, amit bármikor el tudsz készíteni.

1. Gyors póréhagymás sütőtökkrémleves

Egy gyors tévhitet tisztázzunk. Nem kell minden esetben a sütőtököt megsütni, szuperul lehet párolni vagy vízben főzni is. Az íze ugyanolyan, hanem jobb. És mellesleg kevesebb lesz a mosatlan is.

Hozzávalók: két személyre.

• egy közepes sütőtök

• egy fél rúd póréhagyma

• öt-hat darab babérlevél

• két deci rizstej/diótej (bármelyik jó, ha nem vagytok tejérzékenyek, vegánok, paleósok, akkor főzőtejszínnel is nagyon finom)

• egy kávéskanál szerecsendió

• ízlés szerint só, bors

• a főzéshez kb. húsz gramm kókuszzsír

• levesbetétnek egy marék bármilyen mag

 A sütőtököt megpucoljuk és kockákra vágjuk. Egy jó éles kés vagy egy erősebb hámozó ennél a munkafázisnál csodákra képes. Majd egy fazékban a kókuszzsíron megfuttatjuk a fél perc alatt karikára vágott pórét. Néhány perces pirítás után rádobjuk a sütőtököt is, majd felöntjük annyi vízzel, ami az egészet éppen ellepi.

Beletesszük a babérlevelet is, majd lefedjük fedővel és rotyogtatjuk. Körülbelül tíz perc múlva beleszórjuk a szerecsendiót is, hogy egy kicsit érdekesebb legyen az íze.  Amikor a tök annyira puha, hogy bele tudjuk bökni a villát. Átpakoljuk a tök-és pórédarabokat egy levesszűrő segítségével a turmixba. (A babérlevelet természetesen kivesszük, ha nem szeretnénk később evés közben a tálkából a kis zöld foszlányokat halászgatni.) Annyi főzőlevet csurgatunk rá, ami háromnegyed részét lepi el, majd beleöntjük az éppen otthon levő növényi tejet.

Összeturmixoljuk az egészet. Sózzuk, borsozzuk és egy marék maggal, illetve némi felkarikázott póréval tálaljuk. Ha nagyon el vagyunk idővel eresztve, akkor a magokat előtte egy serpenyőn megpiríthatjuk, de egy hétköznapi gyorsebédnél alánatúr is remek levesbetétként funkcionálnak.

2. Mandulás-pórés-sütőtökös csirkés kuszkusz

Az édes sütőtök remekül megy a földes ízvilágú póréhoz és a szintén édeskés kuszkuszhoz. Ebben az ételben azt szeretem, hogy pillanatok alatt össze lehet dobni, és akkora sikere van, hogy sose lehet eleget készíteni belőle.

Hozzávalók: két főre

• fél kiló csirkemell

• kétszáz gramm kuszkusz

• egy szál póréhagyma ( a szára is)

• harminc deka sütőtök

•  egy deci mandulatejszín (ha nem vagytok tejérzékenyek, akkor lehet sima is)

• két evőkanál mandula

• egy késhegynyi fahéj

• egy evőkanál szerecsendió

• egy kávéskanál kakukkfű

• ízlés szerint só, bors

• a sütéshez kókuszzsír

A durvára vágott pórét egy vokban kókuszzsíron megpirítom. Hozzá dobom a viszonylag kis darabokra szeletelt sütőtököt. (Én nem szoktam előfőzni, vagy elősütni, sokkal egyszerűbb, gyorsabb, ha minden egy serpenyőben készül.) Beleteszem a csirkemelldarabokat, és öt percig együtt sütöm őket. Ezután felöntöm egy deci vízzel, beledobom a mandulát, és hagyom az egészet rotyogni.

Mikor a sütőtök elkezd puhulni (kb. tíz perc), akkor az egészet felöntöm mandulatejföllel, majd belerakom a fűszereket: a kakukkfüvet, a szerecsendiót és fahéjat. Sózom, borsozom. Beleteszem a kuszkuszt, ami egy szempillantás alatt felszívja a pórés-mandulás levet. Alaposan összekeverem az egésszel, majd formás kis adagokban tálalom.

A kakukkfű, a fahéjas szerecsendió és a kuszkusz pazar mód feldobja az amúgy tökegyszerű tökös-pórés csirkét. A receptnek van még egy plusz előnye azoknak, akik nem érzik a mosogatásban a zent: a főzés során egyetlen edényt piszkolunk össze, így újabb értékes perceket lophatunk az amúgy mindig kevésnek tűnő huszonnégy órából.

3. Kókuszos sütőtök krémleves

Ha unod a sima sütötökkrémlevest, akkor próbáld ki a kókuszos változatot. Kicsit csípős, enyhén fűszeres, és felmelegíti a lelked még a leghidegebb napon is.

Hozzávalók két főre:

• egy kisebb sütőtök
• két deci kókusztejszín (olcsóbb verzió: konzerves kókusztej ugyanolyan jó, mert nagyon sűrű)
• egy fej lilahagyma
• öt-hat darab babérlevél
• egy kávéskanál só
• egy csipet cayenne bors
• a pirításhoz kókuszzsír

Az apróra vágott lilahagymát megfuttatjuk a kókuszzsíron. Rádobjuk a kockákra vágott tököt, majd jól összekeverjük az egészet. Felöntjük annyi vízzel, amennyi a zöldségeket ellepi. Beleszórjuk a babérleveleket és fedő alatt puhára főzzük. A tököt és a hagymát beletesszük a turmixba, felöntjük annyi főzőlével, amennyi az egész háromnegyedét ellepi, aztán rácsurgatjuk a kókusztejet. Összeturmixoljuk, majd beleszórjuk a sót, a cayenne borsot, és némi maggal már tálalhatjuk is.

-Tengeri halsütő, itt?! - kérdezte már-már hitetlenkedve a férjem, amikor néhány évvel ezelőtt a távolból kiszúrtuk a Fish House-t a Siófok nyugis kertvárosaként számontartott Sóstón.

Hiába van Fish House nevezetű halsütő bár inkább bisztró a központban, de a magas fák és a tekintélyes parkoló mögött a kemping oldalában csak az veszi észre, aki a vonaton bámul ki az ablakon vagy aki tudja mit kell keresni.

Hat előtt és hétköznap!

A hely azóta enyhén szólva is befutott, amit mi sem bizonyít, hogy főszezonban vacsoraidőben napi hatvan-nyolcvan embert kell elküldeni, mert tele vannak. Hétköznap egy fokkal jobb a helyzet, de érdemes ilyenkor is foglalni vagy pedig este hat előtt érkezni, hogy biztosan legyen szabad asztal.

Salátamennyország

A kínálatot a kezdetekhez képest édesvízi halakkal és a legkülönfélébb köretekkel bővítették. Alig van vendég, aki sült krumplit kér. Pláne,ha végig nézi a salátás pultot. A paradicsom-, hering-, alga-, vagy éppen a majonézes krumplisaláta mellett mindig van friss kevert saláta és akkor még nem beszéltünk a grillezett zöldségekről vagy a citromos bulgurról, amiket mind külön tálban szolgálnak fel. Hogy ez miért jó? Mert a társaságban  bárki vehet belőle, és többféle finomságot tud végigkóstolni!

Étlap nincs, Tomi van

Klasszikus étlap nincs, ellenben kifüggesztettek egy nagy táblát , amelyre nagyjából kiírnak mindent. De csak kábéra. Érdemes inkább belenézni a pultokba, vagy megkérdezni Tomit, az üzletvezetőt, mit érdemes aznap megkóstolni.

„Sokan szeretik a kagylót, a grillezett garnélát vagy épp a grillezett kalamárit, de a hekk meg a különféle halas-rákos spagettik is nagyon pörögnek – tette hozzá az üzletvezető, aki gyorsan kivitt egy nagy tál kagylót, majd gyorsan felkanyarította egy papírra a rendelésünket és beadta a konyhába.

Nehéz a döntés!

Ettünk már itt grillezett tengeri sügért, nyelvhalat, vagy éppen makrélát, de most egy kis kalamárira vágytam. A férjem meg elkívánta tőlem. Köretnek én algasalátát a férjem pedig kivételesen tzatzikit rendelt, mert a majonézes burgonyasaláta elfogyott.

Kellemesen csalódtunk, hiába volt gyakorlatilag telt ház, hiába csak egy szakács dolgozott, talán negyedórát kellett várnunk az ételre. Addig megittuk a jéghideg szódánkat. Kemény húsz forintért decijét.

Ízorgia

A kalamári már-már tankönyvszerűen tökéletesre volt sütve. Ropogott, de mégsem volt rágós. Jah, és nem sajnálták róla a fokhagymát és a petrezselymet. Az algasalátát és a tzatzikit külön tálban szolgálták fel, így mindegyikünk meg tudta kóstolni a másikét. A férjem szerint a tzatzikit olyan készítette, aki már tutira járt Görögországban. Az algasaláta is pazarul fűszeresre sikeredett. Nem tudok rájuk rosszat szólni.

A férjem néhány grátisz szelet kenyeret még el tudott volna képzelni a mostani vacsihoz, meg múltkor a grillzöldségekben a krumplit egy picit süthették volna tovább. És a faék egyszerű DIY dizájnban számomra kicsit furcsa a túlhalászásról szóló WWF-molinófal. Ilyen apróságokba lehet belekötni, mert másba nem.

Low budget hedonist

Még két klassz dolog, ami a 21. században nem elhanyagolható: lehet kaját elvitelre is kérni és lehet kártyával is fizetni. Ez számomra azért pozitív, mert sajnos a Balaton partján ez még nem mindegyik büfében, bisztróban általános főleg a Déli-parton.

Jah, és szódástul kalamáristul, elvitelre kért hekkestül meg borravalóstul fizettünk kemény kilencezer forintot. Egy ilyen vacsoráért bármelyik tengerparton (jóval) többet kellett volna fizetni.

Az üzletvezető elmondta, jövőre szeretnének bővíteni. Jó lenne, egy külön italos pult és szeretnének még egy szakácsot, hogy mindenkit ki tudjanak szolgálni!

Ezen a nyáron párszor leugrottunk egyet Siófok-Sóstóra anyósomék hetvenes évek idilljét megigéző nyaralójába. Nah, az egyik egyik nap úgy gondoltunk ebédelünk egyet. Beslattyogtunk a „központba”, értsd az újságos-vegyesbolt-bóvliárus bermudaháromszögbe, ahol három-négy büfé és egy fagylaltos igyekszik kiszolgálni az igényeket a hekk-koviubi-pizza-melegszendvics-hamburger-lángos tengelyen.

Azt hittük egy ilyen pici településrészre még nem ért el az északi part nagy gasztroforradalma pláne nem valami könnyed, egészségeset. Hát tévedtünk! Mert csodák csodájára, felfedeztünk egy új helyet. Ha valaki nem figyel, vagy nem ismeri kellőképp a terepet, tuti nem veszi észre a fák és a parkoló mögött a Fish House-t, amely első blikkre olyan, mint egy budapesti romkocsma és egy tengerparti bodega szerelemgyereke.

A magyar tengert imitáló kék leplek, a kalitkába zárt hal, a raklapasztalok és a sarokban egy barna fotelban szunnyadó tacskó azonban valahogy összhangban van egymással. Csak tengeri halat, kagylót és rákot lehet enni, amit elkészítés előtt a pultban alaposan szemügyre lehet venni.

Hiába van kint az étlap, tök fölösleges elolvasni, mert sok étel csak elvileg van, gyakorlatilag nincs attól függően épp mit tudnak beszerezni. Szóval jó sok gondolkodást megspóroltok, ha a szakácsot vagy a pincért kérdezitek meg, miből lehet választani vagy urambocsá ajánljon nektek valamit.

A férjem rozmaringos, citromos makrélát, én pedig egy megjegyezhetetlen nevű  halsteaket ettem, a büfé specialitásával: grillzöldséggel. Legurítottam hozzá egy jó kis házi limonádét, amibe a szokásos citromon-narancson kívül még áfonyát is raktak. A férjem egy korsó, hideg csapolt sörre szavazott, mert hát elvégre a Balatonon vagyunk és amúgy is dögmeleg volt.

A kajára nem kellett sokat várni, mert délben szerencsére rajtunk kívül csak egy család ebédelt. Ám este akárhányszor arra sétáltunk nem volt szabad asztal és fullon pörgött a konyha. A makréla hasát alaposan megtöltötték citrommal és rozmaringgal, és azzal együtt sütötték szájban elolvadósra. A halsteakemről sem sajnálták a citromot, a fokhagymát, így a végeredmény mondhatni pazar lett. Kellemesen fűszeres, de nem túl hivalkodó. Pont ahogy szeretem. De szerintünk, és ebben a férjem is kivételesen egyet értett: a grillzöldség vitt mindent, amibe többek között cékla, egy-két karika lilakrumpli, répaszeletek, sőt még káposzta is került. Ha mindenhol így csinálnák, akkor tuti senki sem kérne hasábot vagy rizst köretnek.

Az adagok kellően nagyok voltak, amitől még egy férfi is képes jól lakni. Az ár egy hangyányit magasabb, mint egy átlagos balatoni büfé-vendéglőben, de csak egy paraszthajszálnyival, hiszen borravalóval együtt nem fizettünk összesen hét ezer forintot. Egy icipici negatívumot azért muszáj megjegyeznem, hogy sajnos kártyával nem lehet fizetni, így ha ki szeretnétek próbálni, vigyetek magatokkal kápét, mert a legközelebbi atm három kilométerre van.