reblog

Mutatunk három izgalmas feltétet, ami még a legegyszerűbb főzeléket is feldobja!

Bakwan jagung

Az indonéz kukoricatócsni önmagában is finom, de főzelékfeltétként is megállja a helyét. 

Hozzávalók négy személyre:

• két kisebb konzerv kukorica
• egy csomag újhagyma
• 200 gramm teljes kiőrlésű liszt
• 3 tojás
• két-három evőkanál édes szójaszósz
• egy teáskanál fokhagymapehely
• ízlés szerint bors

Okonomiyaki

Igen, tudjuk japán street food, de ez a változat remekül kombinálható a hagyományos magyar konyha főzelékeivel.

Hozzávalók hat-hét darabhoz:

• fél fej kínai kel
• egy fej vöröshagyma
• 3 evőkanál tk. liszt
• 3 tojás ízlés szerint szójaszósz
• egy evőkanál len vagy szezámolaj

Póréhagymás céklafasírt

Egy megosztó zöldség, ami kiváló húspótló a böjti időszakban.

Hozzávalók:

• 3 darab közepes cékla
• 15 dkg póréhagyma
• 3 evőkanál tökliszt
• 2 tojás
• egy kávéskanál szerecsendió
• ízlés szerint só, bors
• a sütéshez kókuszzsír

A munka legvéresebb része a cékla tisztítása és reszelése. Felér egy fél disznóöléssel, de megéri. Ha ezzel megvagytok, akkor a céklát jól nyomkodjátok ki, mert levet ereszt. Hozzáöntjük az apróra vágott póréhagymát. Egy külön tálban összekeverjük a tojásokat a tökliszttel, a sóval, a borssal meg a szerecsendióval, aztán a céklával is jól elvegyítjük. Akkor jó az állaga, ha két kanál segítségével kis golyócskákat tudunk formázni. Ha nem áll össze a massza, akkor tegyetek hozzá még egy kis lisztet.

Elővesszük a vokot és közepes lángon a fasírt mindkét oldalát nagyjából három percig sütjük. Akkor jó, ha az oldala kicsit rozsdabarna színű. A sütögetés szerintem egy kicsit macerás, de megéri! A céklafasírt kívül ropogós, belül szaftos, pont amilyen egy ideális főzelékfeltét platóni ideája.

A férjem tavasszal negyven napig nem evett húst, ezért a főzelékekhez kénytelen voltam kreálni valami vega feltétet. A gyerekek akkoriban nagyon rákaptak a a borsófasírtra meg a réparopogósra. Bevallom, nekem ez az egyik kedvencem, mert a zöldségek közül nem kell külön semmit sem előre lepirítani.

Csak egy rendes reszelőre meg három nyugodtabb percre van szükség és máris kész a massza, amit egy egypontnullás formázás után már lehet is a forró kókuszzsírban vagy olívaolajban sütni.

Pórés-szezámos réparopogós

Hozzávalók három személyre:

( kb. hat darab jön ki belőle)

• három nagyobb szál sárgarépa
• egy fél póréhagyma
• három tojás
• négy evőkanál tönkölybúzaliszt (zabliszt is jó)
• egy evőkanál zsemlemorzsa 
• egy kávéskanál szezámmag (elhagyható)
• ízlés szerint só

A sárgarépát szépen lereszeljük. Ez a legtöbb idő, de még így is három perc. Nem több. Összevágjuk a pórét. Szép apróra, ahogyan a tankönyvben is kell. Majd úgy tesséklássék módon összekeverjük. Beleütjük a három tojást, belekanalazzuk a liszteket meg a zsemlemorzsát meg a sót. Én szoktam bele tenni szezámmagot is, de ha ti kihagyjátok, mert teszem fel nincsen otthon, akkor anélkül is finom.

Alaposan összedolgozzuk! Ha összeáll a massza, akkor már süthetjükis. (Ha az Istennek se akar, tegyetek hozzá még egy kis lisztet.) Egy kanállal vagy a kezünkkel szép kis zöldségpogácsákat formázunk és oldalanként nagyjából három perc alatt készre sütjük.

Remekül illik a „zöld” főzelékekhez például a brokkolihoz, spenóthoz, sóskához, de szuper választás a karfiolhoz és a sütőtökhöz is.

Jujj, de nem szerettem babot kapálni! Alig vártam, hogy a dédi kihúzkodja a babbokrokat a földből. Utána már csak a hüvelyeket kell leszednünk, amit aztán családilag cuzámmen szétterítettünk a nagy barna rózsás pléden. Kihúztuk a napra, és vártuk, hogy teljesen kiszáradjon az egész! Naponta vagy háromszor ( na jó lehet, hogy többször)a húgommal meg levettük a cipőnket, és jól megtapostuk a hüvelyeket, így a szemek maguktól kiperegtek.

Sokkal klasszabb volt mezítláb a babokon táncolni, ugrálni, mint egyesével pucolgatni.

Utána előkerült a rosta, ami még szerintem valamelyik szépmamié lehetett, és utána az egészet átszitáltuk. A „szemétje” kihullott a lyukakon, míg a bab fennmaradt, aztán mehetett a zacskóba a kamrába.

Hússal vagy magában?

A friss termésből a mami mindig bablevest vagy babfőzeléket készített sok füstölt kolbásszal, hogy legyen benne erő. Szerintem a bab önmagában, hús nélkül is pazar fehérjeforrás, főleg ha a főzelékbe vörösbort és lestyánt is teszek.

Vörösboros babfőzelék

Hozzávalók négy személyre:

• fél kiló száraz bab
• egy nagy fej vöröshagyma
• egy púpos kanál zabliszt
• két deci zabtejszín
• kb. 6 levél lestyán
• hat darab babérlevél
• egy kisebb ág friss tárkony ( egy teáskanál szárított is jó)
• két deci vörösbor
• két evőkanál olívaolaj
• ízlés szerint só
• ízlés szerint bors

A babot előző este vagy legkésőbb reggel áztassátok be egy tál hideg vízbe, ha mondjuk 11 környékén neki akartok állni főzni. Így gyorsabban megpuhul. Egy nagy fazékban gyorsan dobjátok össze a zabrántást. Két evőkanál olaj egy evőkanál zabliszt. Hagyjátok kicsit barnulni, majd pirítsátok meg rajta a kockára vágott vöröshagymát. Ha szépen elszíneződött, akkor öntsétek fel három deci vízzel.

A beáztatott babról öntsétek le a vizet, majd tegyétek bele a fazékba. Keverjétek össze a rántással, majd csurgassatok rá annyi vizet, amennyi épp ellepi. Dobjatok bele babérlevelet és lestyánt. Jöhet egy teáskanál só, meg ízlés szerint bors. Hagyjátok főni nagyjából negyedóráig. Ha a bab kezd puhulni, akkor öntsétek bele a vörösbort, a zabtejszínt, és tegyétek bele a tárkonyt. Rotyogtassátok még tíz percig, majd ellenőrizzétek, hogy a bab kellően puha-e. Ha igen, már ehetitek is!

Tipp: Az olívaolaj helyett ha mogyoróolajat használtok, akkor különlegesen fűszeres lesz a végeredmény.

Ettél már "új" borsót? Ha igen, iszonyat nagy szerencséd van, mert eddig bárki, akivel beszéltem kesergett egy nagyot az idei termésen. Mindenki mást okolt: volt aki a hirtelen jött nyarat, mások a kevés esőt, a maradék meg a kártevőket, vagy cakumpakk mindent.

De hát a kertbiznisz már csak ilyen! Vagy bejön vagy nem! Még szerencse, hogy maradt tavalyról egy utolsó, dugi zacskó borsó a fagyasztó csücskében. Nah mi lett belőle? Bisztrófőzelék zabrántással, fehér borral és sok-sok sárgarépa chipsszel.

Borsófőzelék házi sárgarépa chipsszel

Hozzávalók: ( négy főre)

A főzelékhez:

• egy kiló borsó
• egy fej vöröshagyma
• egy evőkanál zabliszt
• kb. 7,5 deci húslevesalaplé
• egy deci száraz fehérbor
• két kisebb ág lestyán (kb. 6-7 levél)
• egy kisebb ág tárkony (vagy egy evőkanálnyi)
• egy evőkanál majoranna
• ízlés szerint só
• ízlés szerint zabpehely
• három evőkanál olívaolaj

A feltéthez:

• két répa
• két evőkanál mogyoróolaj
• ízlés szerint só

A zablisztet megfuttatjátok az olívaolajon. Nem kell sokat, épp hogy csak legyen egy kis színe, majd beleforgatjátok az apróra vágott hagymát. Mikor kezd szépen párolódni, akkor felöntitek az alaplé felével. Szépen elkeveritek, és beleteszitek a borsót. Hozzáöntitek az alaplé második részét. Ezután jöhet a lestyán és a majoranna, hogy legyen egy kis ereje a főzeléknek. Pici só, azt hadd rotyogjon vagy tíz percet.

Mikor éppen kezd a borsó puhulni, meglocsolhatjátok egy kis száraz fehérborral. Kifejezetten jót tesz neki! Aztán belerakjátok a tárkonyt! Megint vártok vagy öt percet, addig pont betehetitek a kismosást vagy összesöpörhettek vagy hasonlók!

Végül jöhet a vad turmixolás botmixerrel! Én csak olyan félig szoktam összeturmixolni, mert szeretem ha vannak benne egész szemek. Még egy utolsó kóstolás! Ízlés szerint egy kis só! Aztán amíg hűl, addig elkészül a répachips is!

A sárgarépachips egy iszonyat könnyen elkészíthető feltét. Csak le kell gyalulni a répát az uborkareszelőn. Nekem az reszelő, de fut gyalu és mandolin név alatt is. És forró mogyoróolajban serpenyőben közepes lángon olyan öt perc alatt ropogósra sütitek. A végén sózhatjátok, de szerintem anélkül is zseniális.

Apukám számára a borsó egy szitokszó. Még be sem lép az ajtón, de már érzi, ahogy a lágy földes illatok keverednek a pirított hagyma szagával. A gyomra szinte a torkában dobog. Jó azért nem annyira, mintha paradicsomos káposztát kéne ennie, mint anno legénykorában disznóöléskor. Mivel anyukám főzte, mindig külön kérés nélkül, hitvesi tiszteletből megkóstolja: óvatosan veszi a kanalat, belenyal és végül lecsusszan a falat…

Sosem értettem, apu miért utálja a borsót ennyire. Semmilyen formában nem eszi meg. Még a rizibiziből is kipiszkálja. Viszont a tágabb család többi tagja beleértve a férjemet és a fiamat is, viszont rajong anyu borsófőzelékéért. Mindig ezt kérnék, mert az állaga tökéletes: sűrű és krémes, de nem az a kanálról csapkodós. Az íze pedig egyszerre házias és titokzatos. Főleg mióta anyukám a tejérzékenysége miatt kókusztejszínt használ.

Anya mentes borsófőzelékje (kb. 3 főre)

fél kiló borsó

két nagyobb fej vöröshagyma

két deci kókusztejszín

egy evőkanál rizs- vagy kukorica-vagy kókuszliszt

egy kávéskanál majoranna

egy késhegynyi tárkony

egy késhegnyi oregánó

egy kávéskanál piros paprika

egy kávéskanál só

a sütéshez kókuszzsír

Az apróra vágott vöröshagymát a kókuszzsíron megpirítjuk, majd kb. egy deci vízzel felöntjük az egészet. Rádobjuk a borsót, aztán teszünk hozzá még annyi vizet, amennyi a zöldséget teljesen ellepi. Ezután beletesszük a pirospaprikát, a sót és a majorannát. A borsót egy kicsit hagyjuk főlni. Innentől kezdve nagyjából negyed óra múlva elkészítjük a mentes habarást. Ez nem egy nagy dolog! Csupán a liszthez (teljesen mindegy melyik magliszt, rizsliszt vagy kukoricaliszt) egy külön tálban annyit csurgatunk a főzőléből, amennyivel csomómentesre ki tudjuk keverni. Ezután fokozatosan hozzáöntjük a kókusztejszínt. Közben folyamatosan keverjük, mint a kisangyal, nehogy a végeredmény  csomós legyen! A főzelék, ha forr, levesszük a lángról, majd lassan beletesszük a kókuszos habarást. Ha nagyon sűrűnek találjuk az állagot, tegyünk még hozzá vizet! Egyet még forralunk a főzeléken. Amikor már majdnem teljesen puha a zöldség, oregánóval, a tárkonnyal és ha kell, még egy kis sóval ízesítjük.