Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Azt hittem, hogy tejfehérje-allergiám van…

Az egész a második terhességemmel kezdődött, amikor nagyjából fél időnél megjelent egy kicsi, viszkető folt az arcomon. Ekcéma. Kentem, alapoztam, de különösképp nem tulajdonítottam neki túlontúl nagy jelentőséget, mert egy két éves, a munka és egy nem egyszerű terhesség mellett nem jutott rá idő. Meg ugye a hormonok. Biztos voltam benne, egyszer elmúlik. Igazam is lett.

A szülés után szépen megszűnt. Mondjuk nem ettem akkor semmilyen tejterméket, nehogy a kisebbik fiam is olyan extrém mód hasfájós legyen, mint a nagy. Aztán, ahogy teltek a hetek, néha-néha elcsábultam egy-egy csík sajtra, vagy a gyerekek maradék joghurtjára és olyankor az arcom ismét viszketni kezdett. A helyzetet csak fokozta, ha elcsipegettem néhány szem diót, vagy kicsit több stressz ért a kelleténél.

Aztán tavaly tél végére eldurvult a helyzet, ezért a nagyböjtben tej-és húsmentes tisztítókúrát tartottam. Meg is lett az eredménye. Szépen visszaszorultak a foltok. Google-doktor szerint azért, mert tejfehérje-allergiám van. Rendes, hús-vér bőrgyógyászhoz nem mentem el. Úgy kilencven százalékra tartottam is a tejmentességet. A család is tudomásul vette. De csodák csodájára, ha néha-néha lecsusszant egy szelet pizza vagy egy gombóc vaníliafagyi, akkor nem történt semmi.

Aztán jött az ősz. Sok lett a munka! A kisebbik kezdte a családi napközit, ismét jött a fülgyulladás-szezon, a sok nem alvás, idegeskedés. És megint piros lett az arcom. Egy hónapig egészen jól el lehetett tüntetni. Aztán egyik nap megkívántam a gyerekek sajtos kiflijét, és másik nap így néztem ki.

Ez már nem tűrt nyomdafestéket! Nem bírtam aludni, annyira égett a bőröm! Itt már tudtam, sürgősen orvosi segítséget kell kérnem. Egy véletlen folytán kiderült, hogy a fiúk gégésze allergológus is egyben, aki mikor meglátott, rögtön allergiavérvételt kért. Egy hetet kellett várnom az eredményre. Addig a mediátor diéta szerint kellett étkeznem, amelyhez képest egy mindenmentes étrend maga a lehetőségek tárháza.

Mindegy, ha nehezen is, de kibírtam azt a hét napot. Amikor kézbe kaptam az eredményt, tágra nyíltak a szemeim. Kiderült: nem vagyok allergiás semmilyen ételre. Még a tejfehérjére sem. Viszont extrém poratka allergiám van, amely a fűtési szezonban tetőzik. A tej meg a dió csak felerősítette az ekcémás tüneteket.

Végszükség esetére kaptam antihisztamint. A doktornő a lelkemre kötötte, hogy maszkban takarítsak, vizes ronggyal törölgessek, hetente hatvan fokon mossam az ágyneműt és ha egy mód van rá, sose legyen házban 22 foknál több, mert akkor borzasztóan el tudnak szaporodni az atkák. És ha egy mód van rá, a takarítós napokon mérsékeljem a tejtermék-fogyasztást.

Ez karácsony előtt volt. Atkamentesítettük a házat. A férjemmel együtt letöröltük a szekrények tetejét, a hosszú szálú szőnyegeket kivittük a hidegbe, kiráztuk és csak utána porszívóztuk ki. Azóta becsülettel figyelünk a szobák hőmérsékletére, a páratartalomra, a szellőztetésre. Az ekcéma azóta sem tért vissza, pedig hetente egyszer egy csík sajt azért le-lecsúszott...

Tovább

Egy kilót híztam – az első hét hús-és tej nélkül

ekcéma egészséges életmód allergia
Kép forrás: cosmopolitan.com

A múlt héten már megírtam, hogy az ekcémám miatt harminc napig nem fogyasztok tejterméket, hátha a tejfehérje-allergia okozza az arcomon a vörös, viszkető és esténként néha napján szinte lángoló foltokat. Házastársi szolidaritásból pedig nagy böjtben nem eszek húst. Első heti beszámoló.

1. nap: A reggeli kávémat az első szülésem óta valamilyen alternatív növényi tejjel iszom, így ezen hála az ég nem kellett változtatnom. A minimális vízivásomon viszont igen. (Kedves kommentelők köszi a tippet!) Fel se tűnt, hogy délelőtt három kávét ittam meg két deci vizet! Összesen! Úgyhogy az egyiket kiváltottam egy zöld teára és magam mellé vettem a vizes palackot.

2. nap: A férjem is egy hónapra vegetáriánus lett, így kompenzálásképp telivette sajttal a hűtőt. Edami, parmezán, gomolya, parenyica. Három sornyi joghurt meg túró. Nem mondom, hogy két pofára zabáltam a tejtermékeket, de mikor szinte csak az van otthon, nehéz nem lemondásként megélni a tejmentes diétát. Az ekcémám este már nem viszketett annyira, ez pedig erőt adott a folytatáshoz

3. nap: Erősebbnek hittem magam, de hát mit tegyek!? A fiam hazahozta az uzsiját az oviból. Teljes kiőrlésű sütemény túróval, meggyel. Ő az ilyet nem szereti. Egy darabig szemeztem vele, aztán végül megettem. Egy kicsit izgultam miatta, hogy mi lesz a foltjaimmal, de végül semmi extrát nem vettem észre.

4. nap: Nagyon érdekes, hogy a hús egyáltalán nem hiányzik. A laktózmentes főzőtejszín viszont annál inkább, mert növényi tejszín csak a hipermarketben meg a bioboltban van, a közeli diszkontban nincs. Oda meg nem akarok menni, úgyhogy egy darabig nem eszünk krémlevest. Viszont nagy-nagy pozitívum, hogy a gyerekek rákattantak a zöldségfasírtokra, plusz az egyéves a tavaszi levesből kiette szinte az összes karfiolt.

5. nap: A gyerekek az okai mindennek! Ha nem kanalazzák ki az utolját is a joghurtos pohárból, a végét én eszem meg. Egy pillanatra elfelejtettem a februári fogadalmamat, és engedtem az áfonyás joghurt csábításának. Nem kellett volna! Este az ekcémám ugyan nem vészesen, de azért jobban látszott.

6. nap: El sem tudom mondani, mikor voltunk utoljára családilag étteremben! Talán a nyáron?! Pedig a kicsi már egy éves. Az már más kérdés, hogy a húsz kilométeres körzetben ilyenből akad vagy három. Nah mindegy. Ezen nem kesergek. Amúgy az étlap fele húsokkal vagy sajtos kajákkal volt tele. Talán két-vagy három fogás volt tej-és húsmentes, szóval nem kellett sokáig válogatnom. A lazacfalatkás-mogyorós gado gado saláta remek választásnak bizonyult volna, ha a halakat a kisebbik ki nem csipegette volna a tányéromból. De legalább ő jól lakott! Én meg otthon ettem két szendvicset.

7.nap: Ma ráálltam a mérlegre. Egy kiló plusz. Gondoltam, mert a hasam kissé elanyusodott. Nem vészesen. Csak egy picit. Jó, a családtagjaim szerint rám fért. Én azért annyira nem repesek az örömtől. Egy biztos vissza kell vennem a dugi zablekszből, viszont a piros foltok szerintem jó pár árnyalatot halványodtak.

via GIPHY

Tovább

A nagy ekcéma-challenge

ekcéma tejfehérjeallergia gasztrosztori
Kép forrása: globalnews.ca

Viszket. Ég. Hámlik. Már megint. Na, hol? Hát persze, hogy az arcomon. Nincs az az alapozó és korrektor kombó, ami eltakarná a vörös foltokat. Már mások is rákérdeznek, hogy mi ez? Én csak hümmögök: ekcéma. Már megint kijött. Sajnos. Nem tudok mit tenni. Kenem rendesen, de ha jön egy kis stresszfröccs vagy befigyel néhány falat dió úgy néz ki az arcom, hogy az nem tűr nyomdafestéket.

Tudom, el kéne mennem bőrgyógyászhoz, de mit csináljak, ha nincs a közelben olyan, akiben maradéktalanul megbíznék. Az elmúlt évek alatt párat már elfogyasztottam. Ez vidék, nem Budapest! Nincs akkora választék!

Tejfehérje-allergia?

Végül megkérdezem Google-doktort. Végigolvasok jó pár egészségügyi oldalt, és megakad a szemem a tejfehérje-allergián. Nem laktózérzékenység, hanem kazeinallergia. Két külön dolog. Az előbbi azt jelenti, hogy a testben nincsen enzim, ami lebonthatná a tejcukrot, míg az utóbbi esetben, ha a szervezet találkozik a tejfehérjével, valamilyen módon jelzi. Például ekcémával, csalánkiütéssel, esetleg különféle emésztési panaszokkal, köhögéssel, gége-vizenyővel stb. A tejfehérje-allergiát úgy lehet a legkönnyebben kizárni, ha a tejet minden formájában kizárjuk az étrendünkből, és nagyjából egy hónap múlva fokozatosan újrabevezetjük.

Nem nagy ügy! Végülis nem először csinálok ilyet! Egy hónapot kibírok!

Tejmentes-kihívás sokpontnulla

Legelőször akkor kellett tejmentesen étkeznem, mikor a nagyobbik fiamat szoptattam, mert elég volt egyszerűen egy túrórudit megennem, máris egész éjjel ringathattam. Utána azért nem ettem tejterméket, mert paleóztam, és leakartam adni a terhesség alatt felszedett kilókat. Miután ez megtörtént, apránként visszavezettem mindent az étrendembe. Nem ittam vödörszámra a tejet, de egy pohár joghurtot egy héten, egy-egy tejszínes ételt meg pár szelet sajtot megengedtem magamnak. Ekkor már néha-néha megjelent egy-egy piros folt az arcomon, de kezelhető volt.

Aztán a kisebbikkel lettem terhes, és olyan huszonöt hetesen epegörcsöt kaptam. Akkor is tartani kellett a tejmentességet, meg egy csomó minden mentességet. (Ez is megérne egy blogposztot, hogy mennyire kemény az epediéta...)Aztán megint jött a szoptatás. Az elején itt sem ettem semmi olyat, ami tejet-vagy tejszármazékot tartalmazott. Aztán ahogy teltek a hónapok, egyre jobban kívántam a sajtokat. És apránként ismét el kezdtem bevezetni, és szépen lassan jöttek elő az égő, vörös foltok az arcomon.

ekcéma tejfehérjeallergia gasztrosztori
Smink és filter nélküli valóság.

Itt tartunk most. Holnaptól nem eszek megint tejterméket legalább egy hónapig, és meglátjuk lesz-e változás. Most nehezebb lesz a helyzet, mert borzasztóan hozzászoktam, hogy a gyerekek maradék joghurtját én ettem meg..

U.i.: Egy hét múlva jön az első heti tejmentes beszámoló!

Tovább

Tej: mégsem egészséges?

Nem fogyasztunk tejet. Semmilyen formában. Lemondtunk a vajról, a kefírről, de még a sajtokról is. Nemcsak úgy puszta úri szeszélyből, hanem egészségügyi megfontolásból. A férjem ugyanis allergiás asztmás, de abból a durvább fajtából. Alapesetben gyakorlatilag tavasztól-őszig folyamatosan tüsszög, pirosra könnyezi a szemét és az orra megállás nélkül folyik. Gyógyszert egy ideig szedett, de annyira álmos lett tőle, hogy már-már a munkájában is akadályozta. Muszáj volt valamit tenni!

tudatos vásárlás tej rák allergiaÉszrevettük, hogy évekkel ezelőtt, amikor egész télen tejeskávéval indítottuk a napot, akkor a tavasszal az allergia sokkal hamarabb és hevesebben jött elő. Gondolkodtunk, gondolkodtunk, mit csináltunk másképp, mire rájöttünk a szokásoshoz képest jóval több tejet ittunk. Kicsit értetlenkedve álltunk a dolog előtt, hiszen úgy tudtuk a tej egészséges, természetes kalciumforrás, kell a csontokhoz meg hasonlók…

A férjem tett egy próbát: allergiaszezonban nem fogyasztott tejterméket. És csodák csodájára szinte teljesen tünetmentessé vált. Idén a legbrutálisabb parlagfű-koncentráció idején sem kellett elővenni a sópipát.

Miután utána olvastunk a témának, úgy döntöttünk teljesen lemondunk a tejről és társairól. Elég sok olyan tanulmány jelent meg, amely azzal foglalkozik, hogy a tej nem annyira egészséges, mint azt hittük. Egyes kutatások negatív kapcsolatba hozták a rákkal, a diabétesszel, a csontritkulással, sőt még az autizmussal, valamint a szívbetegségekkel is. De kezdjük az elején!

Mi van a tejben?

Ha a nagy átlagot nézzük, akkor majdnem 90 %-a víz, a többi úgynevezett szárazanyag. Ez utóbbi is több alkotóanyagra bontható. Egyrészt a tejzsírra, amelyet különválasztva tejszínként ismerünk, másrészt tejcukorra, vagyis laktózra, harmadrészt tejfehérjékre (kazein és társai), negyedrészt pedig vitaminokra (B-vitaminok) és ásványi anyagokra (kalcium, foszfor és szelén). Ezen kívül találhatnak benne vért és gennyet, amelyek szintjét a fejlettebb országokban, mint az Egyesült Államok vagy az Eu tagállamai szabályoznak. A tej grátiszban még némi antibiotikumot is tartalmazhat, ha például a tejüzemben tegyük fel a tőgygyulladás kezelése után nem tartják be a szükséges várakozási időt. (A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a tejben nem lehet annyi antibiotikum, amely az emberi egészségre káros.)

A tej összetételének pontos aránya tehenenként változó. Függ például az időjárástól, a takarmánytól, de a példány genetikájától is. Nagyon érdekes, hogy a boldogan, szabadon legelő tehén teje telítetlen zsírsavakban gazdagabb, mint az ipari körülmények között élő társáé. Szerintem senkinek sem kell ecsetelni, hogy a telítetlen zsírsavak miért jobbak, mint a telítettek.

A tej rákot okoz?

Oké, menjünk tovább. Kezdjük a tej és a rák kapcsolatával. Elég népszerű téma a kutatók körében. Amerikában ezzel kapcsolatban még konferenciát is szerveztek a McGill és a Harvard közreműködésével, ahol a tudósok abban megegyeztek, hogy a tejben levő egyfajta növekedési hormon és kalcium elősegíti a daganatos sejtek kialakulását és terjedését. (A hormonnal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy eredetileg az a funkciója, hogy a borjú minél gyorsabban tudjon fejlődni.) Tejfogyasztás után az alanyokban is megemelkedett ennek a hormonnak szintje (az emberben is van), de abban nem értettek egyet, hogy a változást mi okozza. A tejből közvetlenül került a véráramba vagy a tejfogyasztás hatására a szervezet maga állította elő? Még egy izgalmas adalék: a szervetlen kalciumról – ami amúgy a csontok felépítéséhez nélkülözhetetlen- viszont kiderült, hogy bizonyos esetekben elősegítheti a prosztatarák egyes fajtáinak kifejlődését.

Van még egy érdekes kutatás. A hatvanas években a Fülöp-szigeteken sok gyermek halt meg májrákban. Kezdetben a tudósok azt gondolták, hogy a betegséget az alultápláltság okozza. T. Colin Campbell professzor akkoriban az országban dolgozott, és vizsgálódni kezdett. Végül kiderült, hogy főleg a jóltáplált, és az USA-ból érkező tejporadományokból részesülő gyerekek közül kiugróan magas volt a májrákosok aránya. A professzor több évtizeden keresztül kísérletezett patkányokon. Az állatoknál májrák előtti állapotot hozott létre, majd tejfehérjét adott nekik, amelyek aránya ha a táplálék tíz százalékát elérte, akkor megkezdődött a kóros sejtek burjánzása. 

(folyt. köv.)

Kép forrása: prevention.com

Tovább
0 db

Slow Kitchen

blogavatar

Tündi vagyok. Egy hús-vér, elfoglalt anyuka, aki nem veti meg a finom falatokat. A blogon olyan egészséges ételeket készítek, amelyek gyorsak, finomak és túllépnek a hagyományos fitnesz salátán.

Lájkolj bennünket!

Kövess bennünket az Instán!

Kredit

Icons made by Freepik from www.flaticon.com