Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Citromos-korianderes garnéla hajdinatésztával

egytálétel garnéla tejmentes gluténmentes
Kimaxolja az egészséges hedonizmust.

Gondolom, veletek is előfordult már párszor, hogy nem volt kedvetek főzni. Pláne ha végig zúztátok a hetet a munkahelyen, plusz egy vagy sok gyereket logisztikáztatok A-ból B-be, aztán B-ből C-be, majd D-be és vissza A-ba… És ha jön a szombat, akkor Nektek sincs erőtök kimászni az ágyból. Még akkor sem, ha kivételesen valaki letolja helyettetek a gyerek reggeliztetést és csinál jófejségből egy napindító feketét.

Ha sikerül is lazábbra venni az otthoni műszakot, és valahogy elröppen a délelőtt, akkor felmerülhet, persze jogosan. De mi legyen az ebéd? Nah, ilyenkor kell tésztát főzni valamilyen házi szósszal. Azt mindenki szereti.

A citromos-korianderes garnélás hajdinatészta nemcsak, hogy negyedóra alatt összedobható, de kimaxolja az egészséges hedonizmust. Van benne lassan felszívódó szén-hidrát, vas, B12-és C-vitamin, omega-3…Kell ennél több?

Citromos-korianderes garnélás hajdinatészta (négy személyre)

  • 400 gramm hajdinatészta
  • 250 gramm garnéla ( lehet pici vagy óriás)
  • két deci rizstejszín ( kókusz-vagy mandulatejszín is jó, de ha nem vagytok érzékenyek, akkor lehet sima főzőtejszín is)
  • egy kisebb szár póréhagyma
  • egy citrom leve
  • ízlés szerint só
  • két evőkanál olívaolaj
  • néhány levél koriander

A tésztához vizet melegítünk egy fazékban. Egy vokban az apróra vágott póréhagymát megfuttatjuk az olívaolajon, utána egy elegáns mozdulattal rádobjuk a garnélát. Egy percet pirítjuk, majd belecsurgatjuk a rizstejszínt. Belefacsarjuk a citrom levét. Megsózzuk az egészet, és addig főzzük, amíg a garnéla puhán roppanósra nem fől. Ez nagyjából öt perc. Ha fagyasztott a garnéla akkor max hét. Ha bizonytalanok vagytok, nyugodtan vegyetek ki egy garnélát, és kóstoljátok meg. Közben beledobjuk a tésztát a vízbe, ami nagyjából öt-hat perc alatt puhára fő. Ezután leöntjük róla vizet, alaposan beleforgatjuk a szószba. Rádobunk néhány korianderlevelet és tádáám máris kész a szombati ebéd!

Tovább

Chokito-effektus 1.0!

Avagy kampány az isteni és bűnronda kajákért!

Néha nagyon kínlódom, hogy egy első blikkre csúnyácska, ámde finom ételt minimálisan fotogénné varázsoljak. Ilyenkor szöszölök a zöld levelekkel, az arany gyertyákkal, meg a ki tudjon honnan kapott kis fém elefánttal, hogy az egész a fotón valahogy kinézzen. Ez gyakorlatilag igaz az összes tészta-és egytálételre, amelynek az a funkciója, hogy minimális idő alatt maximálisan finom ebéd kerüljön az asztalra. A dizájn meg félúton lemarad. Jó, ez nem valami sznob szakácsverseny, de érdekes, hogy a blogstatisztika is jól mutatja, hogy a szebb, látványos ételekre sokkal többen csorgatják a nyálukat, mint a kissé csúnya, de legalább olyan ízletes társaikra.

Nem tudom, mennyire emlékeztek rá, de a fíling egy kicsit hasonló, mint a Chokitónál. Hiába volt pazar a puffasztott rizsréteg alatti nyelven selymesen szétomló karamell, de csomagolásból kibontott pucér szelet kis túlzással egy darab sz*rra emlékeztetett. Nem is lehet ma már kapni. Sajnos! Ennek jegyében kampányt indítok a csúnyácska, de isteni kajákért! Elsőként itt van ez a kis gyors, egyedényes, mindentbele keleti tésztarecept, amely felmelegíti a szívet és a lelket a legszürkébb novemberi napot is. Jah, és nagyjából huszonöt perc alatt elkészül.

Minimálisan fotogén.

Gyömbéres tészta (recept két főre)

  • háromszáz gramm woktészta (teljes kiőrlésű vagy gluténmentes)
  • kétszáz gramm garnéla 
  • száz gramm shiitake gomba
  • egy szál sárgarépa
  • egy fej vöröshagyma
  • egy fél rúd póréhagyma
  • egy negyed fej kínai kel
  • egy kis üvegnyi japán gyömbér ( leve is)
  • egy kávéskanál őrölt gyömbér
  • három evőkanál szójaszósz
  • egy evőkanál méz
  • a sütéshez kókuszzsír

Egy wokban kókuszzsíron megfuttatjuk a felkockázott póréhagymát és a vöröshagymát, majd rádobjuk a hosszúra vágott sárgarépát, és az összevágott kínai kelt. Mivel ez utóbbi elég sok levet ereszt, ezért nem kell hozzá vizet tenni. Beleszórjuk a megtisztított gombát is. Az üvegben eltett japán gyömbért egy az egyben levestül, mindenestül beletesszük. Kicsit összekeverjük a masszát, belecsurgatjuk a mézet, majd meglocsoljuk a szójaszósszal. Mivel ez egy kicsit sós, ezért nem teszek külön bele sót, nehogy azt mondja már valaki, hogy szerelmes a szakácsné. De hát ez ízlés dolga! Az egészet lefedjük egy jó nagy fedővel és tíz percig rotyogtatjuk.

Mikor látjuk, hogy puhulnak a zöldségek, akkor jöhet a garnéla is. Pár perc főzés után beleöntjük a woktésztát is, amelynek nagy előnye, hogy nem kell külön előfőzni, hanem a serpenyőben a zöldségekkel együtt megpirul. Még  három perc, és már szedhetjük is a tányérra. Néhány vékony szelet paprikával valamit javíthatunk tálalásnál az összhatáson, de ez a kaja alapjaiban véve akkor is olyan, mint a Chokito a kilencvenes években: ronda és finom.

Epilógus:

Tovább

Jobb, mint a thai masszázs

Félre ne értsétek! Kifejezetten szeretem, amikor ide-oda hajlítgatják a vállamat, meg beletérdelnek a derekamba a hajlékony thai masszőrök. Azonban a thai, jobban mondva a keleti konyha még közelebb áll a szívemhez. A férjemmel a kapcsolatunk romantikusan bohém időszakában, amikor még Pesten éltünk gyerek nélkül, szívesen mulattuk az időt a thai, kínai, vagy éppen indiai vendéglőkben. Amióta leköltöztünk Fehérvárra, és megszületett a fiúnk, azóta kissé körülményes módon jutunk el ilyen helyekre. Ha nagyon megkívánom a fűszeres, szinte a nyelőcsövet végigégető kaját, akkor Peti rövidre zárja a történetet. Beugrik a belvárosba, aztán hoz a két kínai gyorsbüfé valamelyikéből egy kicsit csípős, kicsit savanyú csirkét bambusszal.

Ha ennél egy fokkal többre vágyok, akkor fogom magam, és nekilátok. Feltéve, ha nem kell hozzá semmi különleges, vidéken szinte beszerezhetetlen alapanyag. Ez a garnélaleves roppant egyszerű, húsz perces és fantasztikus ebéd. Nem olyan drága, mint amilyennek elsőre tűnik. Két adagra elegendő, gyorsfagyasztott garnéla ára nagyjából egálban van csirkével.

Nem kell a thai konyhától félni! Az egyszerű recepteket otthon is bátran be lehet vállalni!

Kókuszos-hagymás garnélaleves (recept két főre)

  • 250 gramm garnéla
  • három közepes fej újhagyma (szárastul)
  • három gerezd fokhagyma
  • három deci kókusztej
  • egy evőkanál nyírfacukor
  • két kávéskanál gyömbér
  • egy kávéskanál kardamon
  • fél citrom leve
  • egy csipet bors
  • ízlés szerint só
  • a sütéshez kókuszzsír

A kókuszzsíron megfuttatom az apróra vágott újhagymát, majd felöntöm az egészet nagyjából két deci vízzel. Egy gerezd fokhagymát belepréselek, és hagyom főni. Közben egy vokban bő kókuszzsírban megsütöm a kiolvasztott garnélákat. Mindegyik oldalt nagyjából négy percig pirítom. (Akkor jó, ha a fehér rész kezd egy kicsit áttetszővé válni.)Ezután belelöttyintem a kókusztejet, hozzáteszem a maradék fokhagymát, az összevágott hagymaszárat plusz a fél citrom levét. Egy-két perc alatt összefőzöm.

A garnélás vok tartalmát beleöntöm a hagymás levesalapba. Már csak az ízesítés van hátra! A só és a bors után gyömgyérrel meg kardamonnal a levet meglepően pikánssá teszem. Hogy kicsit közelebb hozzam a citrom fanyarságát a keleti fűszerekhez egy evőkanál nyírfacukorral lágyítok a levesen. Néhány percig még rotyogtatom, és már végeztem is. A hagymaszeleteléstől  a tálalásig kábé huszonötpercre van szükség, hogy a ebédre(vacsorára) Bangkokban érezhessük magunkat.

Tovább
0 db

Slow Kitchen

blogavatar

Tündi vagyok. Egy hús-vér, elfoglalt anyuka, aki nem veti meg a finom falatokat. A blogon olyan egészséges ételeket készítek, amelyek gyorsak, finomak és túllépnek a hagyományos fitnesz salátán.

Lájkolj bennünket!

Kövess bennünket az Instán!

Kredit

Icons made by Freepik from www.flaticon.com