reblog

Sárga vagy görög? Maggal vagy mag nélkül? - nyakunkon a dinnyeszezon. Ha nemcsak magában szeretnéd enni, akkor mutatunk egy nagyjából tizenöt perc alatt elkészíthető, sütés nélküli tortát, ami nemcsak hogy teli van rostokkal és vitaminokkal, de különleges savanykás fűszerességével remekül kiemeli a dinnye édes ízét.

Hozzávalók 4 személyre:

• egy kerek szelet görögdinnye
• három szem keményebb körte
• négy szem szilva
• egy teáskanál szárított levendula
• egy teáskanál zabpehely
• tíz kisebb levél citromfű
• egy citromleve
• három teáskanál nádcukor (lehet eritrit vagy xilit is)
• fél deci víz

A körtét megpucoljuk, és szeletekre vágjuk. Rácsorgatjuk a citrom levét, nehogy megbarnuljon. A nádcukrot egy serpenyőben felolvasztjuk. Picit hagyjuk karamellizálódni, majd óvatosan beleforgatjuk a körteszeleteket, és hagyjuk néhány percet párolódni. A gázt visszavesszük alacsonyabb fokozatra, nehogy odaégjen az alja. Majd beledobjuk a szilvát és a szárított levendulát, aztán felöntjük nagyjából fél deci vízzel. Megint rotyogtatjuk pár percet. Közben a dinnyéből egy kör alakú szeletet vágunk. Tudom, ez nem olyan egyszerű, de egy éles kés csodákra képes.

A „tortaalapot” egy tányérra tesszük, és a tetejére rápakoljuk lecsöpögtetett körtét és a szilvát. Kidíszítjük a citromfűlevelekkel, és megszórjuk olyan gondolomformán zabpehellyel és szárított levendulával. A levet átszűrjük egy kisebb tálba. Ez lesz öntet. Nevezzük annak. Ezzel és vaníliafagyival tálaljuk.

Már itt is lehet kapni pho levest! Igaz csak egy hamburgerezőben, mellékesen, de ne legyünk már telhetetlenek! A három kínai, meg kábé ugyanennyi török büfé Mekkájában ez óriási dolog. Egy rendes ázsiai (legyen az bármi indiai, thai, japán, tibeti) étterem hiányzik Fehérvárról, addig vagy eszel pho-t vagy megfőzöd magadnak. Én váltogatni szoktam, márha a tojásos pho-levest annak lehet nevezni. Nem tudom. Főzzétek meg, és írjátok meg kommentben vagy küldjétek el galambpostán. Ha van jobb névötletetek, azt is! Jó???

Tojásos pho leves (három-négy főre)

• öt tojás
• két evőkanál kömény
• három evőkanál szezámolaj
• egy evőkanál rizsliszt (lehet sima is)
• egy nagy fej vöröshagyma
• egy teáskanál borecet
• ízlés szerint szójaszósz
• néhány levél koriander

A köményt addig pirítjuk a szezámolajon, amíg el nem kezd pattogni. Így igazán ropogós lesz. Aztán ráhintjük a lisztet, kicsit ezt is pirítjuk, majd hosszádobjuk a felvágott hagymát. Megint pirítjuk pár percig aztán felöntjük kábé egy liternyi vízzel. Addig főzzük, amíg nem kezd lobogni, majd ekkor egy határozott mozdulattal beleütjük a tojásokat. Lehet többet is, már ha nem sütöttétek el az összeset korábban. (Csak úgy mondom, ez nálunk rendszeres probléma, nadehagyjuk) Nagyvonalúan meglocsolom egy kis szójaszósszal, belelöttyintek még egy evőkanál szezámolajat és hogy a savtartalom is rendben legyen belecsurgatok egy kis borecetet. Nagyjából öt perc alatt kész a leves. Díszítésképp rakok bele zöld koriandert. Már ha azt tudtam venni!:)

Még a hungarocell-tojás, a DIY-insta posztok előtti időkben anyáink csináltak abból lelki porblémát, hogy megegyük-e a pirostojást. Az sem jelentett gondot, ha nem patyolatfehér volt a fehérjéje, hanem inkább zöld, vagy éppen hupilila színben pompázott, remek rakott krumpli lett belőle. Mindet meg is ettük. Legfeljebb a krumplihéj végezte a kukában.

Aztán eltelt majdnem három évtized, és mit ad Isten idén húsvétkor a fiam főtt tojást akart enni. Erre a mami nem állt neki tojást főzni, meg hasonlók, hanem pikk-pakk feltört egy hímes tojást. Persze gondolom, ahogy festette, megrepedt a héja, ezért a fehérje full kék színben pompázott.

Hát...ööö….izééé. Emlékek ide vagy oda, diszkréten behívtam a gyereket a wc-be, aztán megkértem: hagyja a kék tojást, egyen sonkát, tormát, kalácsot satöbbi. Persze ellenkedett. Jó, dackorszak 2.0. Oké. Nem akartam nagy cirkuszt. Beígértem neki, hogy vacsora előtt megehet egy csokinyulat. Megkötöttük az üzletet. A mama sajnálkozott egy kört, hogy hiába törte fel a tojást, de aztán ennyiben maradt a sztori.

Később kicsit furdalt a lelkiismeret, hogy vajon én reagáltam túl a dolgot vagy tényleg lehet festett tojást enni. Este belemerültem a témába, és a következők derültek ki:

• Ha a fehérje fehér maradt, akkor tök mindegy mivel van festve, meg lehet enni.
• Ha elszíneződött és: 
  • Valamilyen növényi festékkel pölö hagymahéj, cékla és társai pingáltatok, akkor nincs min, izgulni! Nyugodtan készíthettek belőle valamilyen tojásos kaját. Legfeljebb kicsit extrémebb lesz az íze. Kábé ennyi.
  • Ha valamilyen ételfestéket használtatok, akkor is meg lehet enni.
  • Ha valamilyen bolti zacskós festékkel festettetek, amiben van pölö azorubin vagy tartrazin, akkor inkább hagyjátok, mert allergiás reakciót válthatnak ki!

(Most abba a kérdésbe szánt szándékkal nem mentem bele, hogy a főtt tojást, mint ételt, hány napig lehet megenni.)

Kommentben várjuk! Ti megeszetik vagy sem a húsvéti tojást?

Anyósomnak van néhány klassz tojásos receptje, amit elkértem. A savanyú tojáslevest meg a szalonnás zsemlegombócot annó az (amúgy félig szlovák) anyósától tanulta. A petrezselymes töltött tojást (vagy ahogyan az a nevezi Kaszinó-tojást)viszont ő kísérletezte ki egy korábbi ízélménye alapján. A fejlesztés remekül sikerült, azóta is készíti minden családi hidegtálas ünnepségre. Gondoltam, jófej meny leszek, és összedobom húsvétra. Sikerült. És még kritikát sem kaptam tőle…:)

Kaszinó-tojás (10 darabhoz)

Hozzávalók:

• 5 db tojás
• két evőkanál majonéz
• egy teáskanál mustár
• ízlés szerint só
• ízlés szerint petrezselyem

A tojásokat keményre főzzük, majd megpucoljuk. Ezután óvatosan kettévágjuk őket és a sárgájukat egy tálba kanalazzuk. Hozzákeverjük a majonézt, a mustárt. Beletesszük a sót, az összevágott petrezselymet majd összekeverjük az egészet. A masszát visszakanalazzuk a tojásokba, és a tetejüket petrezselyemmel díszítjük.

Nah még egy süti! Nevezzük az egyszerűség kedvéért annak. A banános gesztenyegolyók egy pont nullás verzióját a szomszédban ettem. Eredetileg babadesszert, mert semmi, de tényleg semmi hozzáadott cukrot, glutént, vagy  tejszármazékot nem tartalmaz. Ellenben olyan „adjmégegyet”, „megmégegyet”, „namégegyutolsót” fajta, amelynek az elkészítéséhez (szándékosan nem írtam sütést) körülbelül tizenöt percre van szükség.  Ha gyerekekkel csináljuk, akkor nyilván fél óra, de ebben a maszatolás, sokadszori minőség-ellenőrzés és a nagyobb romok eltakarítása is benne van.

Ha hirtelen beesnek anyósék, vagy a haverok, vagy csak az ovis farsangra, gyerekzsúrra kellene valamit villantani, ami nem a huszadikfajta muffin, de nem akartok órákat a konyhában tölteni, akkor ez a ti receptetek.

Kókuszos-banános "mentes" gesztenyegolyók (sütés nélkül)

Hozzávalók:

(nagyjából harminc-negyven darabhoz- kevesebbnek nem is érdemes nekiállni)

két csomag gesztenyemassza (lehetőleg cukormentes)

két darab érett banán (minél barnább annál jobb)

egy csomag kókuszreszelék

A fagyos gesztenyemasszát felolvasztjuk éppen csak annyira, hogy lehessen formázni. A-verzió -előveszed este, és reggelre kiolvad. B-verzió: kb. egy perc a mikróban. A gesztenyét kézzel belemorzsoljuk egy nagy tálba, majd hozzá keverjük az apró karikákra vágot banánt. Addig törjük, keverjük egy villával, amíg nagyjából homogén nem lesz a massza. Ha túl lágy lett a „tészta”, akkor tegyük be a hűtőbe egy fél órára. Ezután kicsípünk belőle egy darabot és beleforgatjuk a kókuszreszelékbe, és ezután formázunk belőle golyót. A kész golyókat akár rögtön meg lehet kóstolni, de sokkal finomabbak másnap, ha egy estét pihennek a hűtőben. Már ha marad belőlük.