- Elrakod vagy elrakjam a krumplit a spájzba? - kérdezte bevásárlás után a férjem.

- Melyikre gondolsz? Mert nem vettünk krumplit – tettem hozzá, miközben a passzírozott paradicsomokat próbáltam begyömöszölni a „tartós élelmiszer fiókba.”

- Hát ez akkor mi?

- Csicsóka. Olyan íze van, mint a krumplinak, csak nem hízlal - tettem hozzá lakonikus tömörséggel.

Nagyjából így indult a barátságunk a csicsókával. Be kell valljam, annyit tévedtem, hogy egy nagyon kicsit édesebb, mint a hagyományos burgonya, de nem annyira, mint a batáta. Simán lehet belőle tepsis krumplit, rakott krumplit is sütni vagy levest is főzni.

Miért érdemes csicsókát enni?

  • öt-hatszor nagyobb a rosttartalma, mint a krumplinak
  • teli van inulinnal, amely teltség érzetet okoz, és megnehezíti a rossz szén-hidrátok felszívódását
  • regenerálja a bélflórát
  • szuper kalcium-és magnéziumforrás
  • tele van B-vitaminnal és létfontosságú aminosavakkal

Mivel finoman szólva is göcsörtös a felszíne, ezért nem olyan egyszerű megpucolni. De ez maximum 5 perc többletmunka. Az egyszerűség és a gyorsaság jegyében egy nagyon finom levest készítettem, amit hogy legyen van kis csavar benne citromos répával dobtam fel.

Csicsókakrémleves citromos répával

Hozzávalók négy személyre:

  • egy fej vöröshagyma
  • egy kiló csicsóka
  • két deci (növényi) tejszín
  • négy-öt darab babérlevél
  • három gerezd fokhagyma
  • egy teáskanál szerecsendió
  • ízlés szerint só
  • ízlés szerint bors
  • egy citrom
  • egy vastag szál répa

A felkockázott vörös hagymát és az összezúzott fokhagymát megfuttatjuk egy kis olívaolajon, majd rádobjuk a karikára vágott csicsókát. Pár percig kevergetjük, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. Beledobjuk a babérleveleket, a szerecsendiót és fedő alatt addig főzzük, amíg a villát bele nem tudjuk szúrni a csicsókába. Ez nagyjából negyed óra. A végén belecsurgatjuk a növényi tejszínt, megsózzuk, borsozzuk és egy botmixerrel összeturmixoljuk.

Amíg a leves hűl, addig az apró kockákra vágott répára citromlevén egy kis olívaolajon megfuttatjuk. Éppen csak annyira, hogy éppen kényelmesen el lehessen harapni. Ha ezzel is készen vagyunk, akkor csinos kis halmokat pakolunk belőle a leves tetejére, és már ehetjük is. Vigyázat, borzasztó laktató!