Mangó, a plüsskutya süteményt szeretett volna enni, ezért a kisebbik fiam Illés sütött neki csokis-almás zabpehelylisztes sütit. Jó, jó a sütőt nem kapcsoltuk be, de nem is volt rá szükség.
Friss vlogposzt!
Nálunk nincsen karácsony zserbó nélkül! Hoztunk egy szuper egyszerű zserbó receptet, amiben nincsen liszt, cukor és tej. És olyan könnyű elkészíteni, hogy egy négyéves is simán összedobja. Friss vlogposzt!
A férjem nagyon finnyás a hamburgerzsemlére. Hiába mondom neki, hogy a húspogácsa ugyanúgy jó egy ciabattában vagy bagettben, ő nem tágít. Neki hamburgerzsemle kell. Még jó minőségű és most azonnal. Én meg ragaszkodom ahhoz, hogy legalább nyomokban tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátot, hogy ne nyomja fel fél óra alatt a vércukorszintünket az egekbe.
Nah, ilyennel Fehérváron még nem találkoztam, de ha ti igen, akkor szívesen várom a tippeket! Bár tegyük hozzá, hogy pofonegyszerű dolog otthon bucit sütni, főleg ha van otthon egy pár gépi dagasztófej. Az íze meg semmihez sem hasonlítható.
Hozzávalók kb. 8 darabhoz:
Az élesztőt egy deci cukros tejben felfuttatjuk. (Akkor futott fel, ha pezseg, buborékos a teteje – ez tíz perc.) Addig a liszteket átszitáljuk. (Tudom, fenn marad a tönkölylisztnél a maghéj, én csak a tetejére szoktam önteni.) De így sokkal könnyebben dolgozik az élesztő és szebb lesz a tészta állaga. Beledobjuk úrias mozdulattal a sót, a meg az éppen felolvasztott vajat.
Hozzácsurgatjuk a feldobatott élesztőt. És elkezdjük dagasztani a géppel a legmagasabb fokozaton. Óvatosan hozzáadagoljuk a langyos vizet. Csak csurgatjuk, nem egyszerre löttyintjük, nehogy túl sok legyen! (Ha mégis túl szaftosra sikeredik, akkor tegyetek hozzá még lisztet.) Így összeáll szépen a tészta. Nagyjából hét perc dagasztás után a massza elválik az edény falától, ezért alaposan bekenjük olívaolajjal, és lefedve egy nagy tálban langyos helyen körülbelül negyven perc alatt a duplájára kelesztjük.
Ezután lisztezett deszkán egy husi hengert formázunk belőle, amit nyolc egyenlő részre osztunk. Ha gyerekek is esznek belőle, lehet kisebbet-nagyobbat is csinálni. Ez már csak gusztus dolga.
A kis darabokból csinálhatunk sima-és császárzsemléket. A simát úgy készítjük, hogy kilapogatjuk kézzel a tésztát, és a szélét az aljára hajtogatjuk másfél centinként. Ezt addig ismételjük, amíg az oldala nagyjából sima nem lesz. Egy kicsit még gömbölyítjük és máris tesszük a sütőpapírral kibélelt tepsibe.
A császárzsemlét picit másképp formázzuk: ugyanabból a kisdarabból körülbelül negyven centi hosszú hengert sodrunk, amelynek a közepére hurkot kötünk. A két végét pedig az aljára visszadugjuk. És ezeket is tehetjük a tepsibe.
A bucikat egyenként pont ugyanúgy, ahogy a dédi a sós kelttésztáit, megkenem egy egész tojással, majd megszórjuk egy icipici sóval és szezámmaggal. Majd hagyjuk őket meleg helyen húsz percet pihenni. A sütőt közben előmelegítjük kétszáz fokra, és légkeveréses fokozatra. Kábé mire felmelegszik, megkelnek a zsemlék is. Én eközben szoktam a dzsuvás edényeket elmosogatni, meg a gyerekek okozta káoszt felszámolni. A bucikat húsz-huszonöt perc alatt szép aranybarnára sütjük, majd rácson kihűtjük.
Kiváló hanburgeralap, pláne akkor ha még a húspogácsa is házi. Ez utóbbi legutóbb aférjem dolga volt, aki a munka könnyebbik végét fogta meg: elment a legközelebbi hiperbe és vett egy mondhatni tiszteset. Úgy hogy van erre is jól bevált recepteteket, ne tartsátok magatokban!
Idén úgy döntöttem, hogy kalács helyett zsemlét sütök húsvétra. A briteknek van egy bucija, amit kifejezetten ilyenkor készítenek. A hot cross bun első harapásra olyan, mint a zsemle, a fánk és a mézeskalács szerelemgyereke. Diszkréten édes, de mégsem hivalkodóan. Pazar mód illik a reszelt tormához és a főtt sonkához. Még most is összefut a nyál a számban, ha rágondolok... pedig alig van benne cukor.
Hozzávalók (11-12 darabhoz)
A tésztához:
A kereszthez:
A mázhoz:
Az élesztőt belemorzsoljuk fél deci langyos tejbe, majd hozzáteszünk egy teáskanál cukrot. Aztán hagyjuk felfutni. Egy nagy tálba beleszitáljuk a liszteket. Ezt a lépést nem szabad megspórolni, mert különben nem lesz szép magas a buci. Belereszeljük a citrom héját. Megszórjuk a szerecsendióval, fahéjjal, a sóval és a maradék cukorral, majd az egészet összekeverjük. A lisztes massza közepébe lyukat mélyítünk. Beleütjük a két tojást, hozzáadjuk az élesztőt, és apránként a maradék langyos tejet. El kezdjük géppel dagasztani. Először csak alacsony fokozaton, majd pár perc után teljes fokozatra kapcsolhatunk. Ekkor adjuk hozzá a langyos margarint és az aszalt áfonyát. Mikor a tészta elválik a tál falától akkor lesz jó. Alaposan átkenjük olvasztott margarinnal, és addig pihentetjük, ameddig duplájára nem kel. (nagyjából egy óra)
A megkelt tésztából kinyomkodjuk a levegőt, majd kézzel megsodorjuk és nagyjából tizenkét egyenlő részre osztjuk. A masszából gombócokat formázunk, majd meleg helyen tizenöt percet pihentetjük. A gombócokból zsemléket készítünk, és sütőpapíros tepsiben fél órát kelesztjük.
Közben előmelegítjük a sütőt kétszáz fokra és összeállítjuk a kereszteket. A lisztet, összekeverjük a vízzel, a margarinnal. Megsózzuk az egészet, aztán kis tésztakígyókat sodrunk belőle, és óvatosan ráhelyezzük őket a zsemlék tetejére. Beteszünk a sütőbe egy vízzel teli edényt, majd húsz percig sütjük a bucikat. Akkor vannak készen, ha szép aranybarnák és az aljukat ha megkopogtatjuk, akkor telten konganak.
A meleg zsemléket megkenjük alaposan a vizezett lekvárral és sütőrácson kihűtjük őket.
-Van még belőle? Bocsi, bocsi! Most ettem meg az utolsót!
Kábé ez a sorsa nálunk egy galette-nek. Jó, sokan (értsd most már négyen – egy plusz két fél férfi meg én, az egy szem nő) vagyunk egy cirka huszonöt centis pitére.
Ilyen férfiuralom mellett igyekszem egészségesen főzni, bár a fiúk leginkább húst, pizzát, tésztát és fehér kenyeret ennének. Hiába sütök valamilyen maglisztes csodát, dafke meg se kóstolják. Így a férjemmel hallgatólagosan megegyeztünk egy tönköly- vagy teljes kiőrlésű lisztben, no meg az eritritben, amitől a gyerekek nem pörögnek be. Elvileg.
Szóval azt szeretem ebben a teljes kiőrlésű galette-ben, hogy az elkészítéséhez nem kell előbányászni a kamra legbelső polcáról a robotgépet. És van egy jó hírem azoknak, akik nem szeretnek mosogatni, hogy a galette-hez csak egy tálra, egy tepsire, egy vágódeszkára és egy éles késre van szükség.
Hozzávalók:
A tésztához:
25 dkg teljes kiőrlésű liszt
5 dkg porrá őrölt eritrit (vagy xilit vagy sima cukor)
12 dkg vaj (laktózmentes változattal is működik)
1,5 dl tejszín (laktózmentes változat vagy valamelyik semleges ízű növényi tejszínnel-mandula vagy rizs is jó)
egy tojás
A töltelékhez:
4-5 db édes alma
egy citrom leve
egy evőkanál vaníliaaroma
a díszítéshez néhány mentalevél
Elsőként a lisztet összekeverjük a cukorral, majd fél centis kockákra vágjuk a vajat, és hozzáadjuk a lisztes masszához. Ezután apránként belecsurgatjuk a tejszínt, és elkezdjük gyúrni. Nagyjából három-négy perc alatt kész a tésztagombóc, amit fél órára folpackba csomagolva beteszünk a hűtőbe.
A töltelék fő előnye, hogy az almát nem reszelni, hanem kockázni kell, így ismét időt spórolhatunk meg. Az almadarabokra rácsurgatjuk a citrom levét, és hozzákeverjük a vaníliakivonatot is. Ha letelt a tészta pihenőideje, akkor a sütőpapíron nagyjából harminc centis körré sodorjuk. (Így könnyebben át lehet tenni a tepsibe a süteményt.) A közepére ráhalmozzuk a gyümölcsöt, majd a szélét visszahajtjuk és megkenjük tojással – de ha ez utóbbi elmarad, akkor sem történik tragédia. Végül 180 fokon légkeveréses sütőben körülbelül fél órát sütjük. Ha kész, a tetejét néhány mentalevéllel díszítjük.
Tündi vagyok. Egy hús-vér, elfoglalt anyuka, aki nem veti meg a finom falatokat. A blogon olyan egészséges ételeket készítek, amelyek gyorsak, finomak és túllépnek a hagyományos fitnesz salátán.