Annak idején még történelem órán tanultunk az 1925-ös nagy frankhamisítási botrányról. A sztori lényege a következő volt: Magyarország harminc ezer darab hamis ezer frankossal kis túlzással meg akarta szorongatni az amúgy Trianonért felelős Franciaországot. A terv egészen jónak tűnt: meghozták Németországból a papírt, majd a Térképészeti Intézetben elkezdték nyomni Gerő László vezetésével a hamis bankókat. A csapat Hollandiát, mint az egyik ilyen szempontból leginkább kockázatmentes országot, kijelölte fő terjesztési pontnak, kiválasztotta a terjesztőt is. Minden tökéletesnek tűnt, mint egy klasszik népmesében, ahol a végén a jó győz, és a gonosz elnyeri méltó büntetését. Csupán egyetlen, apró problémával kellett szembenézni a tervben résztvevőknek: a hamis frank elég gyatrára sikerült. Hiába figyelmezették őket, nem használt semmi. A tesztalany, Jankovich Arisztid útnak indult, és ahogyan előre lehetett sejteni, az első beváltásnál le is bukott. Az ügyből minden mese ellenére európai botrány kerekedett. Amiből az akkori magyar miniszterelnököt, Bethlen Istvánt, is alig lehetett kimosdatni.
Hogy ez a régi „história” hogy kapcsolódik a frankfurti leveshez? Csupán úgy, hogy a megszokott frankfurti receptben van valamilyen húsféleség, általában virsli vagy kolbász és természetesen kelkáposzta. Ebben a mentes, amúgy vegán változatban egyik sincsen, mégsem lett belőle botrány. Sőt, a férjem szerint finomabb lett, mint az eredeti.
Hamis frankfurti leves (kb. 3 főre)
- fél kiló kelbimbó
- kétszáz gramm gomba (bármilyen fajta jó)
- egy nagyobb fej vöröshagyma
- két gerezd fokhagyma
- két szál sárgarépa
- három darab csicsóka (lehet sima krumpli is)
- két deci kókusztejszín vagy rizstejszín
- fél citrom leve
- négy darab babérlevél
- egy kávéskanál szerecsendió
- egy kávéskanál eritrit vagy nyírfacukor
- egy csipet só
- egy csipet bors
- a sütéshez kókuszzsír
A kókuszzsíron megfuttatjuk az apróra vágott vöröshagymát. Rádobjuk a gombát. Közben gyakran kevergetjük, nehogy odaégjen, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen az egészet ellepi. Beletesszük a felkarikázott sárgarépát, a kettévágott kelbimbókat, az apróra vágott csicsókát és a zúzott fokhagymát. Megint öntünk rá annyi vizet, amennyi ellepi a zöldségeket. A babérlevelet is belerakjuk, majd hagyjuk, egy kicsit rotyogni. Amikor a zöldségek már majdnem megpuhultak, belelöttyintjük a kókusztejszínt, majd ízesítünk. A só, a bors és az eritrit után beleszórunk egy kis szerecsendiót, hogy egy kicsit érdekesebb legyen a leves. És hogy a savak se hiányozzanak, belefacsarunk egy fél citromot is a végén. Az egész szeleteléssel, pucolással és főzéssel együtt nagyjából fél óra alatt elkészül. És nem utolsó sorban kitűnő, kalóriaszegény fogás bármelyik hétköznapra!
Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebookon és az Instán is!
