Finom főzelék, szafaládé vagy dejós tészta? - összegyűjtöttünk öt híres-hírhedt menzakaját gyerekkorunkból. Augusztus 20-a után elvégre az iskola illata (és ezzel együtt a paprikás ebédlőszag enyhe klóros utózöngével) már a levegőben van.
Menzás (hús)leves
Az igazi szürke eminenciás, mert annyira semleges, hogy senkinek sincsen róla markáns véleménye. A lében úszik pár szottyadt répa, néhány szétfőtt tésztacsíkocska, talán még ha szerencséd van, egy kis petrezselyem is. (A húst a konyhás nénik már elpakolták a cekkerbe.)Ha nem lenne sárga színe, azt hinnéd, meleg vizet kanalazol. Bár az asztalokra kitett só és bors, némileg javít a helyzeten.
Finom főzelék szafaládéval
A maradék zöldségek (főleg sárgarépa) újrahasznosításának egy másik módja. A karalábé darabok sokszor ehetetlenül kemények. Alig lehet őket kikerülni. Ráadásként ehetsz mellé egy remegős-ruganyos szafaládét, amelynek megkóstolása felér egy bátorságpróbával.
Beton főzelék pörköltszafttal
Vagyis sárgaborsó főzelék irgalmatlanul sok liszttel és piros paprikával. Olyan kemény, mint a malter. Csak csapatni lehet, kanalazni nem. Általában jár hozzá húst nyomokban tartalmazó feltét, mint például pörköltszaft vagy jobb napokon rántott párizsi.
Dejós tészta
A dió soha sem volt két forintos dolog. Tudták ezt a Kádár-rendszerben meg a kilencvenes években is. Nem is ettél soha diós tésztát. Maximum dejósat. A kellemetlen aromás utóízt egy kis porcukorral el lehetett nyomni. (Ha jóban voltál a konyhás nénivel kérhettél rá dupla adagot is.)Akkor még senkit sem izgatott, hogy kegyetlenül hizlal és gyakorlatilag nincsen benne épkézláb hasznosítható értékes tápanyag.
Ivólé
Valójában felvizezett gyümölcslé, amit leves helyett szoktak adni. Íze nem sok. Talán valami barack-alma. Talán.
Írjátok meg kommentben: Ti mit nem ettetek meg a menzán?
Kép forrása: Fortepan
