reblog

Lehet a halloweent szeretni vagy utálni, de egy dolgot muszáj leszögezni: az angolszász szokás minden kétséget kizárólag terjedőben van. A nagy faragnivaló tökök az elmúlt egy hétben teljesen elárasztották a hipereket, a diszkontokat, de még a sarki zöldségest is a lakótelep szélén. Mert a halottak napja a mindenszentekkel együtt most már nem (csak) azt jelenti, hogy leszegett fejjel próbáljuk meggyújtani a gyertyát a dédmama sírjánál nagyjából hatvan kilométeres szélben. Majd a temetőből visszafele jövet pedig beugrunk a nagymamához egy mézes krémesre. Most az „ünnep” (értsd hosszú hétvége) előtti nagybevásárláson a karton víz, a kiló csirkemell mellé még valahogy beszuszakolunk a cekkerbe két-vagy három dísztököt. Adunk apának két napot, hogy vegye elő a kreatív énjét, és faragjon belőlük minimum a szomszédok előtt vállalható valamit.

Az már a halloween 2.0, amikor már nemcsak a bejárat öltözik narancssárga-feketébe, hanem kisebb bulit is tartunk. Lehetőleg valami szellemes, boszorkányos beöltözőset, ha már világít a töklámpa az ajtó előtt. A félzombiknak, csontvázaknak és egyéb szörnyeknek viszont az üvegpohárba tett ropin, a mikrós popcornon és a retró uborkás, pirosaranyos szendvicsen kívül tálalhatunk valami színes, egészséges, kalóriaszegény finomságot, amit csak úgy egy-egy nagy beszélgetés közben szinte észrevétlen is be lehet kapni.

Édesburgonyás-hagymás gombafalatkák

• fél kiló csiperke(lehet barna is, fehér is teljesen mindegy)
• egy nagyobb darab édesburgonya (lánykori nevén batáta)
• két szár újhagyma
• két gerezd fokhagyma
• egy fél lime leve
• egy késhegynyi római kömény
• ízlés szerint só, bors
• a tepsi kikenéséhez kókuszzsír

Az édes burgonyákat és a hagymákat felkarikázzuk és fél liter vízben körülbelül negyed óra alatt sós vízben puhára főzzük. Közben a gombákat megpucoljuk. Egy fél fordulattal eltávolítjuk a szárukat, majd egy kókuszzsírral kikent tepsibe tesszük a fejeket. A sütőt előmelegítjük 170 fokra légkeveréses fokozatba.

A negyedóra letelte után a batáta-és hagymakarikákat beletesszük a turmixba és felöntjük annyi főzőlével, amennyi a zöldségek felét lepi el. Belefacsarjuk a fél lime levét, belepréseljük a foghagymát, és beletesszük a római köményt is. Mehet bele egy kis bors is, de ez már csak ízlés dolga. Egy kanállal szépen a csiperkébe töltjük és betesszük a sütőbe. A gomba sajnos nem egy gyors kaja. Legalább negyven perc kell ahhoz, hogy teljesen átsüljön. (Szóval ne a buli kezdése előtt fél órával álljunk neki!)Akkor jó, amikor a széle kicsit ráncos. Szóval ne a buli kezdése előtt fél órával álljunk neki!

A színes kis falatkák igazán érdekesek, mert az édesburgonya enyhén édes ízét a lime savassága kiegyensúlyozza, a római kömény játékossá teszi, a csiperke pedig keretbe foglalja. Plusz előnye, hogy kábé kettő-három  teljesen eltelít a gyomrot így az alkalmi zombik, boszorkák sem fogják elevenen felfalni az adhoc svéd asztalt.

Epilógus

A batátás töltelék szuperül alkalmazható melegszendvicskrémként is.

Emlékszem néhány évvel ezelőtt megkívántam egy zacskó sült gesztenyét valami félsátoros ünnepen. Majdnem ezer forintot kértek tíz(!) szemért. Értem én, hogy sokba kerül az alkalmi fabódé bérlése még Fehérváron is, meg az alkalmazottat is kell fizetni, meg adózni sem ártana, plusz valahonnan be kell szerezni az alapanyagot is. Meg hát senki sem a naiv vásárló két szép szeméért fagyoskodik egész nap esőben-hóban a katlan mellett, de akkor is , tíz szemért egy ezres?! Akkor inkább csinálok egy adagot otthon. Aki már próbálkozott a sült gesztenyével, az tudja a pucolás nem egy könnyű, és főleg nem gyors menet. Ez finoman szólva riasztó, főleg ha legfeljebb harminc percet szánunk a főzésre. A bolti gesztenyemassza is megér egy misét. Jó, Nagy előnye, hogy extrém könnyen, gyorsan lehet vele dolgozni, de ha szánunk rá fél percet, mit írnak a címkére, akkor nem biztos, hogy beledobjuk a kosárba.

Amondó vagyok, ha láttok valahol, már ha lehet alkalomadtán a piacon vagy a diszkontban kapni, akkor feltétlen vegyetek egy adag igazit, héjasat. Abban tuti nincsen bab, meg mindenféle E, meg tartósítószer, plusz a többi nem oda illő anyag. A sütés helyett pedig főzzétek meg, mert a gesztenye belseje sokkal krémesebb lesz, nem lesz annyira száraz, ráadásul a héját majdnem egyben le lehet húzni, így sok-sok értékes percet takaríthattok meg.

Expresz gesztenyekrémleves (recept két főre)

• harminc deka egész gesztenye
• egy deci kesukefír ( lehet sima is, ha nem vagytok tejérzékenyek, vegánok, paleósok stb.)
• egy evőkanál nyírfacukor
• egy csipet só
• a tálaláshoz egy marék mazsola

A gesztenyéket tegyük egy tál hideg vízbe. Amelyik fent marad a tetején, az kukacos, és dobjuk ki. A maradékot jól mossuk meg, és kereszteket vágjuk a tetejébe. Ez egy kicsit munkaigényes, de harminc dekánál nagyjából öt perces munkafolyamat. Egy fazékba dobjuk bele őket, és annyi vizet tegyünk hozzá, amennyi éppen ellepi őket. Szórjunk a vízbe egy csipet sót. A fedő alatt körülbelül negyed óra alatt a gesztenyét puhára főzzük. Utána egyenként lerántjuk róla a héjat. Ez a sütött gesztenyéhez képest sokkal, de sokkal egyszerűbb feladat, mert a héja szinte magától leomlik a gyümölcshúsról. A pucolt gesztenyéket ezután beletesszük a turmixba, felöntjük a főzőlével. Nyakon öntjük a kefírrel, beleszórjuk a nyírfacukrot, és három perc alatt finomra turmixoljuk.

A végeredmény egy kellően krémes, kissé pikáns leves, amihez pazarul illik mazsola. Egyszerű, nagyszerű, vendéglenyűgöző, lustáknak és elfoglalt háziasszonyoknak való recept. Kábé fél óra héjpucolásostul, mindenestül elkészül. És nem utolsó sorban száz százalék gesztenyét tartalmaz.

Korábban nem szoktam megnézni a Facebookra feltett videókat. Amióta viszont elindult az új funkció, a heti leállásokkal együtt, kénytelen vagyok akár csak a továbbgörgetéshez szükséges három másodpercig is belenézni mindegyikbe. Néhány napja viszont láttam egy főzős videót. Egy karfiolfejet teleraktak zöldségekkel, sajttal és egy kis sonkával, majd a sütőben megsütötték. Az egész úgy nézett ki, mint egy japán gésa színes kontya.

Beindultak a nyálmirigyeim. Kicsit átgondoltam, megcsavartam a sztorit, és elkészítettem a saját verziómat. A tűzdelt  karfiol sokkal klasszabb, izgalmasabb köret (vagy főétel, ki hogyan szereti), mint a végtelenségig elcsépelt párolt zöldség. Kábé negyven percet kell rászánnunk a délelőttünkből, de a végeredmény ízben és látványban is felér egy posztmodern műalkotással.

Tűzdelt karfiol (recept két főre)

• egy közepes fej karfiol
• tíz szelet növényi sajt ( ha nem vagytok tejérzékenyek, vegánok, akkor lehet például trappista, edami)
• húsz dkg sütőtök
• fél fej vöröshagyma
• egy fél szál póréhagyma
• egy deci mandulatejföl (ha nem vagytok tejérzékenyek, vegánok, akkor lehet)
• öt gerezd fokhagyma
• egy kávéskanál tárkony
• egy csipet bors
• só ízlés szerint
• egy marék szárított paradicsom a díszítéshez
• kókuszzsír a sütéshez

Az egész karfiolfejet egy fazék vízben kábé tizenöt percre felteszem főni. Fontos, hogy a víz majdnem teljesen ellepje, mert akkor nem kell a forgatással szórakozni. Közben hosszúkásra  vágom a sütőtököt és a póréhagymát. Megpucolom a vöröshagymát. A mandulatejfölbe belekeverem az összezúzott fokhagymagerezdeket, a tárkonyt, a borsot.

Előmelegítem a sütőt 170 fokra, légkeveréses fokozatra. Egy hőálló tálat kikenek kókuszzsírral, és várom, hogy a karfiol szára olyan puha legyen, hogy bele tudjam bökni a villát. Nem főzöm meg teljesen, nehogy a végén a fej szétessen. A félig főtt karfiolról az azbesztujjaim segítségével levágom a rajtamaradt kis szárat, majd következik a tűzdelés. A sajtszeletekből kis tekercseket formázok, és beledugom a fejbe. Óvatosan belecsúsztatom a sütőtök-és a póréhagyma oszlopokat, illetve a vöröshagyma szeletkéket is. Jól megsózom, majd leöntöm a fokhagymás-tárkonyos tejföllel. Nagyjából fél órát sütöm, és már tálalom is. A tányéron megszórom egy kis szárított paradicsommal, de lehet rá sima olívabogyót is rakni.

A tűzdelt karfiol köretként és főételként is megállja a helyét. Az enyhe csípős utóízével és belsejében olvadozó sajttal igazán színes és érdekes kísérője a fehér húsoknak. Ha "álánátúr" főételként ennétek, akkor érdemes hozzá egy kis joghurtos, (lehet sima is, növényi is) tormás mártogatóst készíteni. Ha nem fontosak annyira a kalóriák, akkor bacont is lehet bele tűzdelni. Mindegy, melyik változatot  csináljátok, a végeredmény szó szerint száz százalék öröm szemnek-szájnak.

Egy kisgyerek mellett majdnem minden reggelem olyan, mintha az őskáoszt akarnám erőnek erejével legyőzni. Mondjuk azt szeretem, amikor duruzsol a vízforraló, serceg a kókuszzsír az omlett alatt, és a kicsi ujjak között roppannak a reggeli záróakordjaként járó kekszecskék. A színes-szagos hangok beszippantanak, de az idill csak rövid ideig tart. Miután túl vagyok a "jóreggelt" feketémen, szinte arcul csap a kőkemény valóság.

A serpenyő aljára a férjem odaégette a tojást, a koszos bögrék sorban állnak a pulton, és a padlón szétszóródó morzsákból három hangyaboly jóllakna. Nekiállok, súrolok, seprek, pakolok. Közben csörrennek a fedők, borulnak a fakanalak, és a rend továbbra is egy utópisztikus vágyálomnak tűnik. Mire nagyjából összekapom a konyhát, túl vagyunk a délelőtti meséken és a maratoni tízórain, az óra már tizenegyet üt. Kisebb pánikrohamot kapok, mert délre kéne valami ebédet prezentálnom. Ekkor benézek hűtőbe, ami kishíján pirosan villog az ürességtől. A bolt messze van, a gyerek álmos, én meg lehetek kreatív.

Nah, a mai recept is egy ilyen helyzetben született. Fél órás fitnesz menü, ami bőven túltesz a tök és a póré barátságán.

Mandulás-pórés-sütőtökös csirkés kuszkusz (recept két főre)

• fél kiló csirkemell
• kétszáz gramm kuszkusz
• egy szál póréhagyma ( a szára is)
• harminc deka sütőtök
•  egy deci mandulatejszín (ha nem vagytok tejérzékenyek, akkor lehet sima is)
• két evőkanál mandula
• egy késhegynyi fahéj
• egy evőkanál szerecsendió
• egy kávéskanál kakukkfű
• ízlés szerint só, bors
• a sütéshez kókuszzsír

A durvára vágott pórét egy vokban kókuszzsíron megpirítom. Hozzá dobom a viszonylag kis darabokra szeletelt sütőtököt. (Én nem szoktam előfőzni, vagy elősütni, sokkal egyszerűbb, gyorsabb, ha minden egy serpenyőben készül.) Beleteszem a csirkemelldarabokat, és öt percig együtt sütöm őket. Ezután felöntöm egy deci vízzel, beledobom a mandulát, és hagyom az egészet rotyogni.

Mikor a sütőtök elkezd puhulni (kb. tíz perc), akkor az egészet felöntöm mandulatejföllel, majd belerakom a fűszereket: a kakukkfüvet, a szerecsendiót és fahéjat. Sózom, borsozom. Beleteszem a kuszkuszt, ami egy szempillantás alatt felszívja a pórés-mandulás levet. Alaposan összekeverem az egésszel, majd formás kis adagokban tálalom.

A kakukkfű, a fahéjas szerecsendió és a kuszkusz pazar mód feldobja az amúgy tökegyszerű tökös-pórés csirkét. A receptnek van még egy plusz előnye azoknak, akik nem érzik a mosogatásban a zent: a főzés során egyetlen edényt piszkolunk össze, így újabb értékes perceket lophatunk az amúgy mindig kevésnek tűnő huszonnégy órából.

Félre ne értsétek! Kifejezetten szeretem, amikor ide-oda hajlítgatják a vállamat, meg beletérdelnek a derekamba a hajlékony thai masszőrök. Azonban a thai, jobban mondva a keleti konyha még közelebb áll a szívemhez. A férjemmel a kapcsolatunk romantikusan bohém időszakában, amikor még Pesten éltünk gyerek nélkül, szívesen mulattuk az időt a thai, kínai, vagy éppen indiai vendéglőkben. Amióta leköltöztünk Fehérvárra, és megszületett a fiúnk, azóta kissé körülményes módon jutunk el ilyen helyekre. Ha nagyon megkívánom a fűszeres, szinte a nyelőcsövet végigégető kaját, akkor Peti rövidre zárja a történetet. Beugrik a belvárosba, aztán hoz a két kínai gyorsbüfé valamelyikéből egy kicsit csípős, kicsit savanyú csirkét bambusszal.

Ha ennél egy fokkal többre vágyok, akkor fogom magam, és nekilátok. Feltéve, ha nem kell hozzá semmi különleges, vidéken szinte beszerezhetetlen alapanyag. Ez a garnélaleves roppant egyszerű, húsz perces és fantasztikus ebéd. Nem olyan drága, mint amilyennek elsőre tűnik. Két adagra elegendő, gyorsfagyasztott garnéla ára nagyjából egálban van csirkével.

Kókuszos-hagymás garnélaleves (recept két főre)

• 250 gramm garnéla
• három közepes fej újhagyma (szárastul)
• három gerezd fokhagyma
• három deci kókusztej
• egy evőkanál nyírfacukor
• két kávéskanál gyömbér
• egy kávéskanál kardamon
• fél citrom leve
• egy csipet bors
• ízlés szerint só
• a sütéshez kókuszzsír

A kókuszzsíron megfuttatom az apróra vágott újhagymát, majd felöntöm az egészet nagyjából két deci vízzel. Egy gerezd fokhagymát belepréselek, és hagyom főni. Közben egy vokban bő kókuszzsírban megsütöm a kiolvasztott garnélákat. Mindegyik oldalt nagyjából négy percig pirítom. (Akkor jó, ha a fehér rész kezd egy kicsit áttetszővé válni.)Ezután belelöttyintem a kókusztejet, hozzáteszem a maradék fokhagymát, az összevágott hagymaszárat plusz a fél citrom levét. Egy-két perc alatt összefőzöm.

A garnélás vok tartalmát beleöntöm a hagymás levesalapba. Már csak az ízesítés van hátra! A só és a bors után gyömgyérrel meg kardamonnal a levet meglepően pikánssá teszem. Hogy kicsit közelebb hozzam a citrom fanyarságát a keleti fűszerekhez egy evőkanál nyírfacukorral lágyítok a levesen. Néhány percig még rotyogtatom, és már végeztem is. A hagymaszeleteléstől  a tálalásig kábé huszonötpercre van szükség, hogy a ebédre(vacsorára) Bangkokban érezhessük magunkat.