reblog

Tegye fel a kezét, aki szereti a saslikot? Ugye, mennyien vagyunk? Én egész nyáron tudnám enni, főleg ha jó fokhagymás, és mellesleg jó szaftosra grillezik. Szerintem a saslik akkor a legfinomabb, mikor a csirkéből kicsorduló lé finoman átitatja az alatta lévő zöldséget, úgy hogy közben a széle ropogósra pirul. Ééés most jön a dobpergés! Otthon is pofonegyszerűen és gyorsan összedobható csak néhány pálcika meg egy „bézik” grill hozzá.

Fokhagymás-cukkkinis csirkesaslik (két főre)

• fél kiló csirkecomb (filézett)
• egy nagyobb vöröshagyma (lehet fehér is)
• egy közepes cukkini
• négy gerezd fokhagyma
• egy késhegynyi koriander
• ízlés szerint só

A csirkét jó alaposan besózzuk, és megfűszerezzük az összetört korianderrel majd rákenjük a lezúzott fokhagymát. Ha szeretitek, akkor rakhattok rá többet is. Pár percet hagyjuk állni. Ihatunk közben egy kávét. (Jut eszembe mindjárt csinálok is egyet, mert az éjjel a kisebbik fogzott.) Mosogathatunk satöbbi. Aztán a hagymát nagyobb cikkekre, a húst kockákra vágjuk, a cukkinit pedig felkarikázzuk.

Ezután jön az ügyeskezek kisiskolai szakkör. Egy cukkini, egy hagyma, egy hús. És így tovább, amíg végig nem éri a pálcikát. Néha lehet csalni, ha elfogy a cukkini, is nincs kedvünk egy másikat felvágni!

Mondjuk nem árt, ha a végét szabadon hagyjuk, hogy tudjuk forgatni sütésnél. Közben beindítjuk a grillt. Lefújjuk/lekenjük egy kis olívaolajjal, majd rápakoljuk a saslikokat. Nagyjából öt percig sütjük mindegyik oldalát és máris tálalhatjuk is! Vigyázat! Pillanatok alatt elfogy!

Tudjátok, mennyire nehéz egy szimpla levesnek viszonylag ütős nevet adni? Azt még sem írhatom ki, hogy „nesztek” paradicsomos-szárzelleres karfiolleves. Pedig ha jól megnézem, akkor az. Jó, van benne egy pici bazsalikom meg fokhagyma, meg egy adag édes-zamatos paradicsomlé, amit még tavaly nyáron tett el a dédi. Ha leugrunk a dédit meglátogatni, mindig a fél spájzot oda akarja csomagolni, hogy együnk valami rendeset a messzi városban. Ilyenkor a cekkerben jön velünk pár üveg paradicsom is. Ő csak így mondja. Épp be tudom szuszakolni az üvegeket a csomagtartóba az összecsukott babakocsi, a négy kis bőrönd, az ajándékba kapott játékok meg a hűtőtáska közé. A férjem itthon szentségel egyet a kipakolásnál, hogy még tökén is szatyor lóg. Én küzdök a gyerekekkel, mint a disznó a jégen, de valahogy estére minden a helyére kerül: a gyerekek békésen szunyókálnak az ágyban, a paradicsomok a spájzban a stelázsin, mi meg a férjemmel a kanapén. Ami meg elmarad, mint a lényegtelen dolgok elpakolása, megvár másnap…

Toszkán karfiolleves (négy főre)

• egy fej karfiol
• egy fej vöröshagyma
• három gerezd fokhagyma
• fél liter paradicsomlé
• egy fej paradicsom
• két evőkanál eririt/xilit/gyümölcscukor (valami édesítőszer)
• egy rúd szárzeller
• ízlés szerint bazsalikomlevél
• ízlés szerint só
• ízlés szerint bors
• egy evőkanál teljeskiőrlésű liszt ( lehet rizsliszt, kölesliszt, sima fehér... tökmindegy)
• egy pici olívaolaj

Belelöttyintjük az olívaolajat a fazékba. Meghintjük liszttel és máris beindul a rántásgyár 1.0. (Full toszkán nem?!)Ha szép barna, akkor rádobjuk az apróra vágott vöröshagymát, majd felöntjük egy kis vízzel. Beledobjuk a megmosott, rózsáira szedett karfiolt, a felkockázott paradicsomot, plusz a felvágott szárzellert. Picit főzzük (értsd pár percig), majd hozzácsurgatjuk a paradicsomlevet. Belenyomjuk az összezúzott fokhagymát és megcukrozzuk, hogy ne legyen annyira savas. Hagyjuk 15 percet főni. Közben ihatunk kávét, mosogatrhatunk, szemetet kivihetünk, elolvashatunk pár hírt satöbbi, aztán beledobjuk az összevágott bazsalikomlevelet. Kicsit sózzuk, borsozzuk és már ehetjük is…

Szergej bácsi is megirigyelné!

Szergej bácsiról évekkel ezelőtt hallottam a nászútonkon. A hotelben, ahol megszálltunk, a pincér szeretett elbeszélgetni a vendégekkel. Velünk is. No, így persze több bort is ittunk, de felettébb szórakoztató volt mese (vagy a valóság?) az orosz olajbáróról, akinek ha ahhoz van kedve egy egész szállodát kivesz. Rendel vagy harminc escort lányt, de az úribb fajtából, meg két zenekart, akik felváltva játszanak, mert túl egyszerű lenne csendben jakuzzizni. Az asztalok rogyadoznak a sok kaviártól, a vodkától meg a húsz ezer forintos boroktól. És ha véget ér az este, akkor a reggel egy ládányi pezsgővel indul a nap!

A múltkor eszembe jutott Szergej bácsi, amikor megláttam a hűtő sarkában a kicsi doboznyi kaviárt. Ne kérdezzétek, fogalmam sincs mikor vettük, de mivel a savanyított céklán meg pár szelet uborkán nem volt más a polcon, lehetetlen dolog volt nem észre venni. Mivel önmagában még pirítóssal is, elég vékonyka vacsora lett volna, ezért a férjem kitalálta csináljunk belőle szószt, akkor majd jut mindenkinek. Lett egy gyerek- meg egy tizennyolc pluszos verzió, amibe stílszerűen még vodka is került. Na ezt, még Szergej bácsi is megirigyelte volna.

Kaviáros penne vodkával (3 főre)

• egy kis doboz kaviár
• két deci rizstejszín ( ha nem vagytok tejérzekenyek akkor a sima is jó)
• 4 cent vodka (csak a felnőtt verzióban)
• két szál újhagyma
• ízlés szerint só, bors
• egy fél citrom leve
• 250 gramm teljes kiőrlésű tészta

Feltesszük forralni a vízet, megszórjuk egy kis tengeri sóval. Amíg nem forr, addig dolgozunk a kaviárral. Az újhagymát egy pici olívaolajon megfuttatjuk, majd belelöttyintjük a rizstejszínt. Beleküldjük a kaviárt meg a vodkát (ha gyerekeknek is esznek, akkor hagyd ki, vagy vegyél ki nekik egy merítőkanállal) majd hagyjuk egy kicsit rotyogni. Megsózzuk, borsozzuk és végül egy fél citrom levével meglocsoljuk. A pennét a dobozára, zacskójára írt ideig főzzük, majd  leszűrjük, és már tálalhatjuk is. Ugye nem nagy cucc? Tiszta Oroszország...

Már itt is lehet kapni pho levest! Igaz csak egy hamburgerezőben, mellékesen, de ne legyünk már telhetetlenek! A három kínai, meg kábé ugyanennyi török büfé Mekkájában ez óriási dolog. Egy rendes ázsiai (legyen az bármi indiai, thai, japán, tibeti) étterem hiányzik Fehérvárról, addig vagy eszel pho-t vagy megfőzöd magadnak. Én váltogatni szoktam, márha a tojásos pho-levest annak lehet nevezni. Nem tudom. Főzzétek meg, és írjátok meg kommentben vagy küldjétek el galambpostán. Ha van jobb névötletetek, azt is! Jó???

Tojásos pho leves (három-négy főre)

• öt tojás
• két evőkanál kömény
• három evőkanál szezámolaj
• egy evőkanál rizsliszt (lehet sima is)
• egy nagy fej vöröshagyma
• egy teáskanál borecet
• ízlés szerint szójaszósz
• néhány levél koriander

A köményt addig pirítjuk a szezámolajon, amíg el nem kezd pattogni. Így igazán ropogós lesz. Aztán ráhintjük a lisztet, kicsit ezt is pirítjuk, majd hosszádobjuk a felvágott hagymát. Megint pirítjuk pár percig aztán felöntjük kábé egy liternyi vízzel. Addig főzzük, amíg nem kezd lobogni, majd ekkor egy határozott mozdulattal beleütjük a tojásokat. Lehet többet is, már ha nem sütöttétek el az összeset korábban. (Csak úgy mondom, ez nálunk rendszeres probléma, nadehagyjuk) Nagyvonalúan meglocsolom egy kis szójaszósszal, belelöttyintek még egy evőkanál szezámolajat és hogy a savtartalom is rendben legyen belecsurgatok egy kis borecetet. Nagyjából öt perc alatt kész a leves. Díszítésképp rakok bele zöld koriandert. Már ha azt tudtam venni!:)

Előre hoztuk az anyák napját! Meg sem tudom mondani, mikor főztem utoljára anyuval. Valahogy a gyerekezés meg a sziszifuszi mosás-vasalás-takarítás satöbbi mellett sosincsen arra idő, hogy együtt alkossunk valamit. Most tök spontán sikerült! Egy kiló karajból meg egy csomag illatos arany laskából olyan ebéd kerekedett, hogy a tűzhely alatt alvó vizsla még a tányérat is kinyalta volna! Márha engedtük volna!

Hozzávalók (6 személyre)

• egy kiló karaj
• nyolc gerezd fokhagyma
• két és fél deci rizstejszín (ha nem vagytok tejérzékenyek tejföl)
• fél kiló aranylaska
• két deci száraz fehér bor
• ízlés szerint só
• a díszítéshez egy levél újhagyma

A karajt megmossuk, gusztusos szeletekre vágjuk, alaposan megsózzuk, majd a kivajazott/olajozott tepsibe egymás mellé helyezzük. Egy külön kis pekedliben (kisebb tál) kikeverjük a rizstejszínt öt gerezd áttört fokhagymával. Ezután egy kanállal egyenletesen szétoszlatjuk a húsokon.

A laskát egy szűrőben óvatosan megmossuk. Nagyon vigyázzatok, mert könnyen törik! Aztán szétterítjük a hússzeleteken. Végül áttörjük a maradék fokhagymával plusz meglöttyintsük az egészet egy kis borral, mert azt minden és mindenki szereti. (Mi is- főleg a somlói juhfarkot, de ez egy másik poszt) A karajt a sütőben sokáig úgy hetven percig sütjük 180 fokon! Szóval ez ne negyed 12-kor jusson eszetekbe, mert délre nem lesz készen. A végül tálalás előtt egy kis újhagymával megszórjuk!