A héten hozzánk is bekopogtatott az influenza. Kezdte a nagyfiam, utána jöttem én, majd végül a kicsi. Nagyjából tíz éve nem voltam lázas! Az orvosnál kiderült ráment a betegség a még megmaradt, nyelvgyöki mandulámra, ami ahogy illik, begyulladt. Kényszerpihenőre voltam ítélve. Próbáltam pihenni, de a határidős munkáimat be kell fejeznem. Plusz ott voltak a gyerekek. A férjem maximálisan odatette magát. Az ápolás plusz a munka mellett egész héten ő főzött.
Mivel a gyógyszertől a nagyobbik fiam teljesen étvágytalan lesz, ezért Peti próbált olyan ebédeket kitalálni, amit mindenki jóízűen megeszik. Így egész héten rántott húst, extra krémes tagliatellét (recept hamarosan), házi pizzát és saltimboccát ettünk. Ez utóbbi egy vajas-zsályás, prosciuttós sült hús. Az olaszok eredetileg borjúból és sajt nélkül készítik. A férjem viszont száraz sertéskarajt használt hozzá (ez volt itthon), és tett rá mozzarellát, hogy a fájós torkú gyerekeknek jobban csússzon. Nagy sikert aratott vele. Az egy kiló húsból egy falat sem maradt.
Saltimbocca, ahogy mi szerejük:
Hozzávalók (négy főre)
- egy kiló sertéskaraj
- 100 gramm vaj
- 80 gramm prosciutto
- egy teáskanál zsálya
- egy csomag mozzarella
- néhány levél bazsalikom
- ízlés szerint só, bors
- egy kis olívaolaj a pácoláshoz
Az olívaolajban elkeverjük a sót, a borsot. Alaposan megforgatjuk benne a karajszeleteket. Majd egy éjszakára betesszük a hűtőbe pihenni, hogy alaposan összeérjenek benne az ízek.
Másnap nincs más dolgunk, mit kisütni. Felmelegítjük a vajat, beledobjuk a zsályát, és elkezdjük a karajt kisütni. Mindegyik oldalát nagyjából tíz percig sütjük fedő alatt. Mikor megfordítjuk, akkor a sült részére rátesszük a sonkát és a mozzarellát, amely a hő hatására szinte ráolvad. Friss rukkolával, spenótsalátával vagy tepsis krumplival kínáljuk! Fontos, hogy tálalás előtt locsoljuk meg a serpenyőben maradt szósszal és díszítsük meg egy kis bazsalikommal.
