A japánok szerintem az ázsiai gasztronómia skandinávjai: mérnöki pontossággal megszerkesztett tekercsek, rengeteg hal, rák, egyéb tengeri élőlény és precíz ízek jellemzik. A receptek nagy hangsúlyt fektetnek az alapanyag ízére, amít a fűszerekkel csak diszkréten, és főleg tisztelettel emelnek ki.
Konyhai rutin ide vagy oda, egyelőre egy nigirinek vagy makinak nem mernék nekiállni. Ez egy külön szakma. Addig maradok házi bisztrós változatnál: hasonló alapanyagokból tálat készítek. Jah, és épp csak egy serpenyőre meg egy éles( tényleg az legyen) késre van szükség. Meg tizenöt perc.
Még valami. A rizshez és a zöldségekhez tofut készítettem. Itt szólok, jó minőségű tofu nem olyan mint, az áztatott mosogató szivacs, hanem egy krémes tömb, amely szinte szétolvad a szájban.
Tofus szusitál
Hozzávalók két személyre:
A tofuhoz:
-
egy zacskó tofu
-
szójaszósz
-
ízlés két evőkanál feketeszezám
-
egy pici mogyoróolaj
A rizshez:
-
egy répa
-
egy kígyóuborka
-
egy evőkanál rizsecet
-
egy teáskanál eritrit (xilit, cukor, ahogy tetszik)
-
egy zacskó szusirizs
A tofut kockázzátok fel, majd dobjátok rá álá natúr a mogyoróolajra. Picit pirítsátok, majd szórjátok rá a szezámmagot. Pár perc után locsoljátok meg szójaszósszal és tegyétek félre.
A szusirizst főzzétek ki. Rakjátok rá egy kanál bármilyen édesítőt meg egy kis rizsecetet, hogy enyhén savanykás legyen. Egy leheletnyi só sem árt, de nem fontos. Hagyjátok pár percet pihenni, hogy szépen összeálljon. Addig a kígyóuborkából függőlegesen vágjatok vékony szeleteket. A répát vághatjátok paraszt Julienne-re, de nyugodtan karikázhatjátok is.
A rizsből formázzatok kis gömböket, majd tapasszátok az oldalára az uborkaszeleteket. Díszítsétek meg a répával. És végül locsoljátok meg a szójaszósszal. És máris kész a hűsítő ebéd vagy vacsora vagy bármi.