reblog

Szombaton szoktunk a termelői piacra járni. Jó, mondjuk télen, nincsen akkora kínálat, mint agy szupermarketben, de friss salátát, csírát vagy almát mindig ki lehet kapni. Míg a férjem és a fiam sorban áll a házi káposztás rétesért, én addig egy fokkal nyugodtabban feltérképezem a kínálatot. A múltkor megakadt a szemem egy kis csatos üveges zakuszkán. Nem akartam eredetileg ilyesmit venni, de nagyjából fél másodperc alatt meggyőztem magam, hogy amúgy is durva hét lesz, bőven elég lesz ebédet főzni, és zöldségkrémet készíteni már egyikünknek sem lesz ideje. Csak kis üveggel vettem, mert új dologból csak keveset vásárolok, hogyha netalántán nem jönne be, akkor könnyebben megtalálom a lelki békémet. És nem sajnálkozok azon, hogy mennyi pénzt dobtam ki az ablakon.

A zakuszkás üveg szélét egyik este egyedül tunkoltam ki. A férjemnek, én galád, semmit sem hagytam. Pedig tudtam, hogy szereti. Tegyük hozzá, hogy aznap sokáig dolgozott Pesten, így esélye sem volt velem zakuszkázni. Erőt vettem hát magamon, és feltúrtam a spájzot. Az egyik polcon találtam egy vén (magyarán rendkívül érett) padlizsánt, meg két kápiapaprikát, és nekiálltam a gyártásnak. Mivel már vészesen közeledett az esti rutin ideje, ezért a biztonság kedvéért bekapcsoltam a fiamnak egy pacis mesét, hátha leköti magát arra a kis időre, amíg összedobom a zöldségkrémet. Hát, nem jött be az ötlet. A sütőben ráncolódó padlizsán és a meleg hatására furcsán izgő-mozgó paprikák sokkal izgalmasabbak voltak a számára, mint a nyerítő, prérin szaladgáló musztángok. Így végülis együtt, sérülések nélkül fejeztük be a zakuszkát, bár azért leizzadtam, hogy a fiam a nagy fáradság előtti felpörgésében ne akarja megfogja a forró tepsit!  A férjem meg másnap reggel boldog volt, mert ismét valami finomságot kenhetett a kenyérre.

Zakuszka (nagyjából két decis tál lesz tele)

egy nagyobb padlizsán

két darab kápia vagy kaliforniai paprika

egy fej lilahagyma

négy gerezd fokhagyma

fél deci olívaolaj

egy kávéskanál só

egy késhegynyi koriander

egy késhegynyi szegfűbors ( lehet sima feketebors is)

a sütéshez kókuszzsír

A padlizsánt egy villával sok helyen megszurkálom és beleteszem egy tepsibe. A paprikákkal csak megmosom és egészben padlizsán mellé teszem őket. A sütőben 180 fokon fél óra alatt megsütöm őket. A padlizsán, akkor jó ha ráncos, a paprika pedig akkor tökéletes, ha szépen pirul a teteje és a meleg hatására furcsán mozog. Ha megsültek, akkor mindegyiknek leszedem a héját. A paprikákból ezen kívül kiszedem a magházukat. Felkockázom őket. Az apróra vágott hagymát a zúzott fokhagymával, az összetört borssal és korianderrel együtt megfuttatom a kókuszzsíron, majd rádobom a rákockázott padlizsánt és a paprikadarabokat. Pár percig pirítom, majd mindenestül a turmixba teszem a cuccot. Beleöntöm az olívaolajat, megsózom és összeturmixolom. Ha úgy érzitek, hogy nehezen lehet kenni, akkor csurgassatok hozzá, nagyjából négy centnyi vizet. Ezután már csak meg kell várni, hogy kihűljön! Az a legjobb, ha a guacamoléhoz hasonlóan, előző este elkészítitek, így már csak reggel kenni kell. Az eredetileg örmény zakuszka csodás pirítóson némi nyers lilahagymával bazsalikommal vagy oregánóval, de kiváló mártogatós és remek kísérő például húsokhoz, halakhoz is. 

Epilógus

Nyugodtan egyetek nyers lilahagymát vagy vöröshagymát reggelire! Saját tapasztalatból mondom, hogy nem lesz hagymaszagú a leheletetek, ha néhány karika kígyóuborkát vagy pár szem szőlőt bekaptok utána.

Epilógus 2.0:

Kérlek, lájkoljátok a Facebook-oldalunkat, hogy a február 15-ig, a blog féléves miniszülinapjig elérjük a négyszáz lájkot! 

Nem olyan egyszerű változatosan tejmentesen reggelizni! Pláne az én férjemnek, aki sokszor kívánósabb, mint egy nyolc hónapos várandós kismama. Még mindig megremeg a lába, ha lát a boltban egy zacskó parmezánt. De ha nem akar estére olyan kerek hasat, mintha görögdinnyét bújtatna a pólója alatt, akkor erőt kell vennie magán. Sajnos, nála a laktózmentes termékek sem jöhetnek szóba, mert nem a tejcukorra, hanem a kazeinre, vagyis a tejfehérjére érzékeny. Mindenemellett számára az evés, nem csupán egy fizikai aktus, hanem tömény orgazmus, amelynek a közzépontjában a lágy-ropogós vagy savanyú-édes-csípős-sós-keserű harmonikus kontrasztja áll. (Nem mintha én másabb lennék.) Szóval, egy ilyen típusú ember számára húsbavágó érzés, ha nem kóstolhat meg semmilyen vajjal, tejszínnel, vagy sajttal készült fogást. De a legnagyobb kihívás még mindig a változatos, érdekes és mennyei reggeli, mert nagyon könnyű leragadni a zsíros kenyér-lekváros kenyér- üres kenyér némi zöldséggel és hússal szentháromságnál.

A férjemnél múlt héten jött el ez a pont, hogy szeretne változtatni a reggeli menün. Nekem, amióta visszamentem dolgozni, ilyen extrákra már nincsen időm. Örülök, ha még kávé előtt fel tudom öltöztetni a gyereket, meg kipakolom az asztalra amolyan „családi svédasztalként” a fél hűtőt. A férjem ezért előző este összerittyentett tíz perc alatt egy guacamolét, ugyanis a hajnali rutinba ilyen extrák, mint zöldségkrém készítése frissen, már nem fér bele. A guacamole egy hangyányit pikáns avokádókrém. Eredetileg ez egy mexikói mártogatós tortillához, de reggel egy kellemesen átsült , ropogós pirítóson némi sárgarépával olyan finom, mintha egy ötcsillagos luxushotelbe ugrottunk volna be reggelizni. Ezen kívül némi paradicsommal pazar tízórai hétfőre a gyereknek, remek mártogatós az esti tévézéshez, és ha még mindig nem unnánk, akkor kiváló öntet például a semmi extra tepsiben sült csirke-csicsóka pároshoz.

Guacamole (kb. négy decis tál lesz vele tele)

• négy darab érett avokádó
• fél deci olívaolaj
• egy darab közepes lilahagyma
• fél lime leve
• egy kávéskanál koriander
• egy kávéskanál só
• egy csipet bors

Ez egy raw vegán zöldségkrém, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem főzzük-sütünk semmit, így az értékes vitaminok mind benne maradnak az ételben. Az elkészítés borzalmasan egyszerű, csak egy turmix, aprító vagy botmixer kell hozzá. Az avokádót, vagy másnéven vajkörtét megpucoljuk és apróra vágjuk, majd beletesszük a turmixba. Rácsurgatjuk az olívát. Beletesszük az összevágott hagymát. Belefacsarjuk a lime-ot, és fűszerezzük az összetört korianderrel, a sóval és a borssal. Aki szereti a csípőset felturbózhatja még egy fél kávéskanálnyi cayenne borssal vagy chili paprikával is. Aztán az egészet krémesre turmixoljuk, és már gyárthatjuk is a szendvicseket az ötcsillagos vacsorához, reggelihez. De mondjuk egy kis répával, még ha bizarrnak is tűnik, remek nasi az esti filmhez!

Lélekben már készülök a tavaszra, ezért vettem egy cserép nárciszt. Jobban mondva megtetszett a nárcisz, amire a férjem azt mondta, tegyem be nyugodtan a bevásárló kocsiba banán, az avokádó, az apró hal és a gyerek mellé. Csak úgy. Meg jó lesz alibi ajándéknak is, hiszen nemsokára Valentin-nap, és amennyire ismerem, tuti csak este jutna eszébe, hogy valami kis aprósággal meglepjen. (Nekem sem ártana valamit kitalálnom neki, mert az idő fogy, és nem akarok megint egy last minute vicces alsógatyáért szaladni.) Ugyanis a magunk módján, hellyel-közzel „megünnepeljük” a Valentin-napot. De nincsenek csillogó szívek, piros plüssmackók, meg LOVE feliratú gyertyák. (A férjem amúgy is tiszta szívből gyűlöli a feliratos lakáskiegészítőket. Legszívesebben az összeset egy máglyán égetné el rituálisan a kert végében, de mivel szeret, egyet-egyet eltűr a lakás valamelyik eldugodtabb szegletében.) Az ünneplés a gyakorlatban azt jelenti, hogy főzünk valamit együtt. Aztán este, mikor a fiúnk elaludt, szépen megvacsorázunk és felbontunk egy palack bort.

A menü összeállításánál a fő szempontok a következőek voltak:

• mennyei finom – az első legfontosabb. A férjem szerint egy férfit csak a jó kajával lehet áttéríteni a „diétás, mindenmentes, egészséges” ételekre.
• mindenmentes –  ne legyen benne glutén, tej és fehér cukor. Elvégre a férjem ételallergiás, én meg készülök a bikiniszezonra!
• gyorsan elkészíthető – mivel nem szeretnénk egész este a tűzhely mellett ácsorogni, bármilyen jó program is a főzés.
• ne kerüljön egy fél vagyonba – tehát a friss osztriga és társai kiestek.
• grátiszban pedig legyen benne természetes afrozidiákum – elvégre Valentin-napozunk és nem a kanapén szeretnénk egymás mellett valami közepes limonádé romantikus filmen elaludni.

Mivel nálam a Valentin-nap is olyan, mint a karácsony, hogy inkább a biztosra megyek/megyünk, ezért a korábbi személyes kedvenceink közül válogattam. Plusz betettem a „bloghalak” munkacímen futó házi „fish and chipset”. A menü lefőzése mindennel együtt nagyjából egy órába telik, de ha a desszertet már délelőtt elkészítjük, akkor nagyjából húsz percet megspórolhatunk az estéből.

 A menü a következő:

• csípős paszternákkrémleves – a levesben lévő cayenne bors serkenti a vérkeringést, és stimulálja a nemi hormonokat
• házi fish and chips fokhagymás-citromos öntettel – a fokhagyma hasonló hatást fejt ki, mint a cayenne bors. És állítólag növeli a spermaszámot.
• extrém krémes csokis-banános poharas – az i-re a pont. Az alap mandulából készül, amely segít egyensúlyban tartani a hormonrendszert. A krémben lévő avokádó húsa kiemelkedően gazdag telített zsírsavakban, B6-vitaminban és omega-3 zsírsavakban, ami a szexuális vágy kialakulásáért is felelős. A csokoládé pedig némi boldogsághormonnal segíti, hogy a kettesben eltöltött romantikus este még jobban sikerüljön.

Nah, akkor jöjjön az elkészítés.

Csípős paszternák krémleves (négy főre - ebből marad másnapra is)

• fél kiló paszternák
• egy fej vöröshagyma
• két gerezd fokhagyma
• egy deci rizstejszín vagy kókusztejszín
• öt-hat darab babérlevél
• egy kávéskanál cayenne bors
• egy késhegynyi zúzott koriandermag
• egy evőkanál só
• egy késhegynyi bors
• a pirításhoz kókuszzsír

Az apróra vágott vöröshagymát megfuttatom a kókuszzsíron. Rászórom a cuki, vékony karikákra vágott paszternákot. Jól összekeverem az egészet, majd annyi vízzel öntöm fel, amennyi az egészet éppen ellepi. Beleteszem a zúzott fokhagymát is. A lébe beledobom a babérleveleket és a koriandert. Fedő alatt hagyom nagyjából hét percet rotyogni. Mikor a zöldség puha, akkor a paszternákot, hagymát egy levesszűrővel vagy bármilyen ehhez hasonló alkalmatossággal áttelepítem a turmixba. (Ha akarok egy kis levésbetétnek valót, akkor egy harmadát külön teszem.) A zöldségre rácsurgatom a tejszínt és felöntöm annyi főzőlével, amennyi teljesen ellepi. Az egészet krémesre turmixolom.Ezután fűszerezem egy kis cayenne borssal, sima fekete borssal és sóval.

Házi fish and chips fokhagymás-citromos öntettel (két főre)

• fél kiló apróhal (fagyasztott formában lehet nagyáruházakban kapni)
• ízlés szerint só
• Az öntethez:
• fél citrom leve
• fél deci olívaolaj
• négy gerezd fokhagyma
• a sütéshez legalább 100-150 gramm kókuszzsír
• egy maroknyi olívabogyó (lehet szárított vagy sima is)
• egy fél maroknyi fenyőmag (ha nincsen otthon, akkor elhagyható)

Egy wokban felolvasztjuk a kókuszzsírt, majd beletesszük még fagyosan, egészben apróhalakat. (Tudom, jobb lenne a friss, jégágyas verzió, de sajnos itt a közelben nincsen édesvíz.) Csak annyit pakolunk bele, amennyit szépen ellep a kókuszzsír. Az öntetet nagyon egyszerű elkészíteni: az olívaolajba beletesszük az összezúzott fokhagyma gerezdeket és a citromlevet. Beleszórjuk az olívabogyót és a fenyőmagot, majd az egészet alaposan összekeverjük. Kábé ezen (nagyjából 5-6 perc után)a ponton van kész az első adag hal, amit egy tányérban konyhai papírtörlőn lecsöpögtetünk, majd utána tálalhatjuk is. A ropogósra sült halakat jól megforgatjuk az öntetben, egy kicsit megsózzuk, és már kezdődhet is az ünnepi vacsora. Köretként készíthetünk hozzá például tepsis édes burgonyát, csicsókát, de ha nem akarunk a pucolással, szeleteléssel vesződni, akkor elég hozzá az egyszerű pirítós is.

Csokis-banános poharas (kb. két adaghoz)

• 75 gramm darált mandula
• egy fél marék aszalt vörösáfonya
• egy teáskanál agávészirup ( lehet méz is)
• kb. 25 ml víz
• egy közepes avokádó
• fél banán
• 25 gramm cukrozatlan kakaópor
• 25 gramm kókuszolaj
• 50 gramm eritrit vagy nyírfacukor

A mandulát egy tálban összekeverjük az apróra vágott vörös áfonyával. Hozzáteszünk- nagymamám szerint az íze végett- egy kis mézet vagy agávészirupot, attól függően, mi van otthon. Majd óvatosan belecsurgatjuk a vizet. Akkor jó a „tészta” állaga, ha nem folyik szét, és kis gombócot lehet belőle formázni. Ha kicsit száraznak érezzük, tegyünk hozzá még vizet, ha kicsit folyósnak, akkor pedig darált mandulát. Az egészet vagy egy folpackkal kibélelt tortaformába , vagy lusta asszony módjára, (ha nem szeretnénk a későbbiekben kiszedéssel, és a folpack leoperálásával szórakozni) kis üvegtálkákba, poharakba kanalazzuk. Ezután betesszük a hűtőbe egy kicsit pihenni.

Közben nekilátunk a krémnek. Az avokádót és a banánt kis darabokra vágjuk és belerakjuk a turmixba. Ezután beleöntjük a kókuszolajat (kókuszzsír folyékony változata), majd meghintjük a gyümölcsöket eritrittel, kakaóporral, és az egészet összeturmixoljuk. Aztán a krémet egy kanál segítségével egyenletesen eldolgozzuk a mandulás alapon. A tetejére díszítésképp pakolhatunk banánt, aszalt vörösáfonyát, de igazából bármilyen gyümölcsöt. Ha a poharas megoldást választottuk, akkor a csokis finomságot elég egy fél órát a hűtőben pihentetni. Ha viszont a torta mellett döntöttünk, akkor legalább egy órát hagyjuk állni!

Epilógus:

A múltkor már kitárgyaltuk, hogy két deci bornak mennyi jótékony hatása van, az ellazuláson túl, ezért a Valentin-napra való tekintettel most bort is ajánlanák. Tudom, hogy hivatalosan mindegyik fogáshoz külön-külön kéne egyet-egyet megnevezni, de most tekintsünk el ettől. Ehhez a menühöz remekül illenek a száraz, kissé könnyed, de mégis fűszeres fehér borok. Ha fajtánál maradunk, akkor  az olaszrizling vagy a tramini. Cuveékkel is próbálkozhatunk. Például a Brunyai Pincészet Impulzus nevű bora is kiválóan kiemeli a házi fish and chips frissességét vagy a csokoládé krémes lágyságát.

Kérlek, lájkold a Facebook-oldalunkat, és kövess bennünket Instán!

A főzésben azt szeretem, hogy lehet improvizálni, és nem kell előcincálnom a reszelő és a műanyag tálak mögül a legfelső polcról a konyhai mérleget. Elég egy pohár, evőkanál, marék vagy késhegy, hogy nagyjából be lehessen lőni az ízeket és az állagot. A sütést ennél komolyabban kell venni, mert szinte lehetetlen korrigálni. Nem minden esetben” látja a kisszemem”, hogy az jó és” már a gerendáról sem csöpög az izzadtság”, mert a robotgép dolgozik. Főleg, ha ezzel párhuzamosan a tableten vagy az okos telefonom nézem a halaszthatatlannak tűnő e-maileket, vagy a Facebookon az  ismerősök cuki régi képeit, úgy hogy közben a tarkómon lévő harmadik szememmel figyelem tartom a háttérben matató gyereket.  Ezért fontos a pontos és alapos receptleírás. Kivéve, ha a lusta asszony, és most magamra célzok, csak úgy gondolomformán főz.

Természetesen reggel találtam ki, hogy épp ideje lenne elkészíteni a póréhagymás sütőtök krémlevest. Persze póré nem volt otthon. Gondoltam a célnak lilahagyma is megfelel. Ezzel eddig nem is volt semmi baj. Ment, minden a maga rendjén. Rotyogott a leves, közben befutott a barátnőm, akinek a haját csináltam, és a nappaliban a fiam éppen a műanyag tálkáiban főzőcskéset játszott. Emlékszem, hogy hajsütés közben még lecsuktam a gázt, nehogy leégjen az alja. Már majdnem elfelejtettem az ebédet, amikor rápillantottam a fazékra. Beraktam a tököt a turmixba, és ráöntöttem a kókusztejszínt. Nah, itt jutott eszembe, hogy a töklevesbe eddig még nem tettem ilyet. De némi kis plusz fűszerrel egy mennyei, egzotikus, mentes 2.0-ás sütőtök krémleves született a dekoncentráltságomból. 

Kókuszos sütőtök krémleves

egy kisebb sütőtök

két deci kókusztejszín (olcsóbb verzió: konzerves kókusztej ugyanolyan jó, mert nagyon sűrű)

egy fej lilahagyma

öt-hat darab babérlevél

egy kávéskanál só

egy csipet cayenne bors

a pirításhoz kókuszzsír

Az apróra vágott lilahagymát megfuttatjuk a kókuszzsíron. Rádobjuk a kockákra vágott tököt, majd jól összekeverjük az egészet. Felöntjük annyi vízzel, amennyi a zöldségeket ellepi. Beleszórjuk a babérleveleket és fedő alatt puhára főzzük. A tököt és a hagymát beletesszük a turmixba, felöntjük annyi főzőlével, amennyi az egész háromnegyedét ellepi, aztán rácsurgatjuk a kókusztejet. Összeturmixoljuk, majd beleszórjuk a sót, a cayenne borsot, és némi maggal már tálalhatjuk is.

Kérlek, lájkoljátok a Facebook-oldalunkat és kövessetek bennünket Instán is!

Nem tudom, hogy vagytok vele, de vásárlás előtt igyekszem egy listát írni, hogy csak azt vegyek, amire feltétlenül szükség van. Néha persze ez a kis cetli a konyhapulton marad, mert például a fiam az indulásra kész szkafanderszerű téli overáljában és a kinti csizmájában a világos szőnyeg irányába gyorsul. És a fecni  a kámforhoz hasonlóan tovaillan a gondolataimból. Nah, ilyenkor vagyok én a marketingesek kedvence, mert nem tartom magam a listához. Nagyon könnyű elcsábulnom, ha jelentős kedvezmény. Azt érzem, hiába költöm a pénzt, mégis jó üzletet kötöttem és értékes forintokat spórolhatok meg.

Magamtól sosem vettem volna meg azt a csomag paszternákot, de fél áron még a hülyének is megérte. Még akkor is, ha előtte életemben soha nem láttam, tapintottam vagy kóstoltam. Valamire csak jó lesz! Elvégre fő a változatosság! Végül mondjuk úgy, hogy okosban oldottam meg a történetet, mert krémlevest főztem belőle pucolással, turmixolással együtt nagyjából húsz perc alatt. Paleo, vegán, gluténmentes, tejmentes, cukormentes. Szóval gyakorlatias magyarra lefordítva: kalóriaszegény, fogyókúrás, diétás, mindenmentes, egészséges ééés überbrutál finom.

Csípős paszternák krémleves

fél kiló paszternák

egy fej vöröshagyma

két gerezd fokhagyma

egy deci rizstejszín vagy kókusztejszín

öt-hat darab babérlevél

egy kávéskanál cayenne bors

egy késhegynyi zúzott koriandermag

egy evőkanál só

egy késhegynyi bors

a pirításhoz kókuszzsír

Az apróra vágott vöröshagymát megfuttatom a kókuszzsíron. Rászórom a cuki, vékony karikákra vágott paszternákot. Jól összekeverem az egészet, majd annyi vízzel öntöm fel, amennyi az egészet éppen ellepi. Beleteszem a zúzott fokhagymát is. A lébe beledobom a babérleveleket és a koriandert. Fedő alatt hagyom nagyjából hét percet rotyogni. Mikor a zöldség puha, akkor a paszternákot, hagymát egy levesszűrővel vagy bármilyen ehhez hasonló alkalmatossággal áttelepítem a turmixba. (Ha akarok egy kis levésbetétnek valót, akkor egy harmadát külön teszem.) A zöldségre rácsurgatom a tejszínt és felöntöm annyi főzőlével, amennyi teljesen ellepi. Az egészet krémesre turmixolom.Ezután fűszerezem egy kis cayenne borssal, sima fekete borssal és sóval.

Cukorszerűség nem kell bele, ugyanis a paszternák küllemben inkábba fehérrépához, míg ízben az édesebb sárgarépához hasonlít. Ezután egy kis koktélparadicsommal, metélőhagymával megdizájnolom. (Amúgy a koktélparadicsom -feltéve ha nem totál vízízű - a kellemes savasságával a paszternák krémleveshez tökéletes levésbetét.) Ebéd után nincsen más dolgom, mint a nagy sikerre való tekintettel a következő bevásárlólistára rávésni : PASZTERNÁK!

Kérlek, lájkoljátok a blog Facebook-oldalát és kövessetek Instán!