reblog

Semelyik szülő sem szereti, ha az iskolai uzsisdobozba csomagolt tízórai délután érintetlenül érkezik haza. Hoztunk néhány hasznos tippet!

Friss vlogposzt!

A reggeli rohanás után a lakás úgy néz ki, mint a csatatér. A koszos bögre az asztalon marad. A kenyér a konyhapulton és a papucsok valahol a székek és a kanapé között. A morzsák … Arról jobb nem is beszélni…

A helyzet nektek is ismerős? Akinek nem, kommentben vagy a FB-oldalunkon megírhatná, hogyan csinálja.

És a legszebb ezzel az állapottal a délutáni logisztikai kör után szembesülni, mert megvár a koszos bögre, a szétszórt papucs és a morzsa is. A gyerekek jobb esetben belevetik magukat a játékba. A férjem dolgozik, nekem meg indulhat a házimunka.

Nem, tényleg nem sok idő bedobálni a mosatlant a mosogatógépbe vagy elmosni két bögrét. A helyére tenni a cuccokat és felseperni a koszt. Aztán elpakolni a vásárlást, beindítani a mosást, teregetni, szárítani, összehajtani, szortírozni, helyére tenni a ruhákat, elkészíteni a másnapi ebédet, tízórait. Közben leckét ellenőrizni, a kisebbel is beszélgetni…

Ez az az sokszor öt perc ami a minőségi perceket csen el a családtól.

Folyamatosan azon gondolkodom, hogyan lehetne optimalizálni a rendszert, ezért amikor nem rettenetesen fáradtak a fiúk, bevonom őket. Összegyűjtöttem öt+ egy indokot miért.

1. Az együtt végzett házimunka közben jobban megered a nyelvük és nem kell fogóval kiszedni belőlük mi volt az oviban, a suliban. A muszáj idő egy csapásra minőségi idővé válik.
2. Fejlődik a kötelességtudatuk, és látja, nekem sincsen mindig kedvem a házimunkához, de attól még nem élhetünk mocsokban.
3. Jobban értékeli az otthoni munkát. Ha neki kell összesöpörnie esténként, akkor legközelebb nagyobb valószínűséggel veszi elő a tálcát. Vagy ha el kell mosogatni, akkor nem vesz elő minden korty vízhez egy tisztát.
4. Bővülnek az ismereteik. Például tudja melyik kukába kerül a háztartási és melyikbe a papírhulladék. Hogyan lehet leszedni az íróasztalról a filc-és ragasztófoltot. Hogyan kell megkeverni a vasedényben a levest, hogy ne érjen hozzá a széléhez. Hogy két zokni az egy pár.
5. Fejleszti a finom motorikát.Nálunk ez leginkább a főzésre igaz. A csipkedés, szaggatás, darabolás erősíti az ujjakat.

+1 Hamarabb végzünk vele.

Minden konyhában van olyan háztartási kisgép, ami leginkább csak a helyet foglalja. Legfeljebb időnként a port kell róla letörölni.

Anyukám egyszer kapott egy elektromos kést, amivel lehetetlen művelet egy szelet kenyeret vágni. Nekünk is van kézi tejhabosítónk. Szerintem tíz éve vettük(kaptuk?), hogy milyen okból, alkalomból ne kérdezzétek, de még soha sem használtuk.

Aztán ezen kívül vannak azok a gépek, amelyek hasznosak, de legfeljebb havonta egyszer vesszük le őketa kamra legfelső polcáról, mert különben a konyhapultra egy bögrét se lehetne letenni. Nálunk ebbe a kategóriába esik a robotgép, gyümölcsprés, gofrisütő, szendvicssütő.

Az utolsó kategóriába tartoznak azok a kisgépek, amiket nagyon gyakran használunk. A legfrissebb vlogposztban ezek közül hoztam kettőt, amelyek praktikusak és sokféle típusú receptnél bevethetőek.

Hasznos tanácsok, praktikus alapanyagok, hogy ne tölts szabadság alatt órákat a konyhában és hogyan nyerj plusz helyet a csomagtartóban!

Friss vlogposzt!

Évekkel ezelőtt azt hittem szenteste be kell mutatnom a teljes főző-és sütőtudományomat, ezért napokkal előtte saját magam készítettem a szaloncukrot, sütöttem a tortalapokat, pácoltam a húst, csomagoltam az ajándékokat, próbáltam a takarítás végére érni…

Nem számított, hogy előtte sok volt a dolog a munkahelyen, épp kerülgetett az influenza, a nagyobbik fiam vagy random mód kelt éjszaka vagy nyolc hónapos terhesen a kisebbik fiam az epémmel focizott a hasamban. Így esett meg, hogy 24-én nagyjából úgy estem be a fa alá és alig volt erőm elénekelni a Mennyből az angyalt.

Akkor megfogadtam, jövőre okosabban csinálom! Beosztom a munkát és kiszervezem a feladatokat és a legfontosabb szenteste a családi vacsorán, ahol vendégül látjuk a férjem szüleit és húgát, nem lesz húsz fogás, hatféle sütemény, mert ember nem bírja azt végigenni. Ha meg mégis sikerül, akkor rozmárként terül el a fa mellett. A menü kitalálásánál és a kivitelezésénél a következőket veszem figyelembe:

• Lesz egy leves, egy főétel általában kétféle körettel és egy- nagyon max kétfajta desszert. Semmi több, így vacsora után marad energiánk érdemben beszélgetni.

• Ha kétségeim vannak, hogy mi illik mihez, akkor maradok a klasszikus hal-marha (vagy vad)- csoki vonalon. Ezzel sosem lehet hibázni.

• Nem 24-én akarom megváltani a világot, ezért csak olyat főzök, amit már év közben többször is készítettem, így kisebb valószínűséggel üt be a krach. (Bár tavaly az utolsó előtti pillanatban sikerült levernem a csokitortát a pultról…)

• Amit lehet kiszervezek és megosztok. Például idén a férjem feladata lesz a leves, és 23-án a gyerekekkel közösen gyúrjuk majd a gesztenyegolyót.

• Többnyire olyan ételeket választunk, amit már előző nap is el lehet készíteni. Egy húsos ragu például másnap sokkal finomabb, mert sokkal jobban összeérnek az ízek. Kellően nagy adagnál meg a 24-i ebédprobléma is le van tudva.

A fentiek tükrében 24-én marad idő többek között az ünnepi frizurára, az olvasásra, a karácsonyfa díszítésére, a régi égősor javítására, a közös társasozásra és a gyerekekkel való játékra is. Ha meg valami lemarad, az meg úgysem volt olyan fontos, elvégre karácsonynak a lelkünkben kell megszületni!