A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
A vadító bikinialakot nem adják ingyen. Egy átlagnőnek (most az Insta-celebektől tekintsünk el) ezért hónapokon keresztül kell dolgoznia. És itt nem a fullszálkásra gyúrom magam, hanem a formásan izmos kategóriára gondolok. Akinek van családja, de nincs bejárónője, sem szitterje, az folyton időhiánnyal küzd. Ha főzni kell, a többség győz: amit a gyerekek esznek, azt kap mindenki! De mutassatok nekem egy olyan tíz év alattit, aki sikítva könyörög, hogy ma kelbimbó legyen a csirkemell mellé, ne pedig sült krumpli. Ilyen helyzetekben össze lehet dobni magunknak, egy két perces salit, amivel ki lehet váltani a gyorsan felszívódó szénhidrátokat (például krumpli, rizs és társai). Talán még a többiek is megkívánják!
Mustáros spenótsaláta
egy zacskó bébispenót
két evőkanál szezámmag
egy evőkanál repceolaj (olívaolaj is tökéletes)
két evőkanál majonéz
egy kávéskanál mustár
Szinte le sem merem írni a receptet, annyira egyszerű! A repceolajon megfuttatjuk a szezámmagot. Egész addig melegítjük, amíg el nem kezd pattogni, akkor hozzádobjuk a megmosott bébispenótot. Két percet melegítjük, majd lecsukjuk a gázt. Egy tálban összekeverjük a majonézt a mustárral és alaposan belekeverjük a salátába.
A vasárnapi ebéd elkészítése rendszeresen délelőtt tizenegykor jut eszembe, ezért mindig valami olyan ételt készítek, amivel nem kell különösképpen szórakozni. Most azért nem vagyok könnyű helyzetben, mert a böjti időszakban (hamvazó szerda és húsvét között) egyfajta tavaszváró tisztítókúraként, a férjem és én nem eszünk húst. Halat, tengergyümölcseit és tojást igen. Én pluszban az ekcémámra való tekintettel szkippelem a tejtermékeket is. Szóval nehéz olyan gyors ebédet csinálni, amit mindenki ehet és a gyerekek is szeretik.
A „zacskós” tőkehal (lehet lazac is) egy zseniális dolog, mert a család cuzámmen imádja, ráadásul a hal mellé csak bele kell dobálni a zöldségeket, a fűszereket és fél óra alatt az egész szájban olvadósra sül.
Hozzávalók: (négy személyre)
négy szelet tőkehal filé
egy nagy fej édeskömény
két fej lilahagyma
két nagyobb krumpli (lehet édesburgonya is-ha a gyerekek szeretik)
négy gerezd fokhagyma
ízlés szerint só, bors
két evőkanál olívaolaj
A halszeleteket alaposan megsózzuk, megborsozzuk és jól bekenjük a fokhagymával és beletesszük a sütőzacskóba. Az édesköményt csíkokra vágjuk, a krumplit és a hagymát felkockázzuk, majd egy gyors mozdulattal belesuhintjuk a zacskóba. Ezután belecsurgatjuk az olívaolajat és begumizzuk a végét, majd mint egy profi shaker, mindent alaposan összerázunk. Az egészet betesszük a sütőbe 180 fokra és fél óra alatt szaftosra sütjük. A végén megdizájnolhatjuk egy kis balzsamecettel, de enélkül is isteni.
Viszket. Ég. Hámlik. Már megint. Na, hol? Hát persze, hogy az arcomon. Nincs az az alapozó és korrektor kombó, ami eltakarná a vörös foltokat. Már mások is rákérdeznek, hogy mi ez? Én csak hümmögök: ekcéma. Már megint kijött. Sajnos. Nem tudok mit tenni. Kenem rendesen, de ha jön egy kis stresszfröccs vagy befigyel néhány falat dió úgy néz ki az arcom, hogy az nem tűr nyomdafestéket.
Tudom, el kéne mennem bőrgyógyászhoz, de mit csináljak, ha nincs a közelben olyan, akiben maradéktalanul megbíznék. Az elmúlt évek alatt párat már elfogyasztottam. Ez vidék, nem Budapest! Nincs akkora választék!
Tejfehérje-allergia?
Végül megkérdezem Google-doktort. Végigolvasok jó pár egészségügyi oldalt, és megakad a szemem a tejfehérje-allergián. Nem laktózérzékenység, hanem kazeinallergia. Két külön dolog. Az előbbi azt jelenti, hogy a testben nincsen enzim, ami lebonthatná a tejcukrot, míg az utóbbi esetben, ha a szervezet találkozik a tejfehérjével, valamilyen módon jelzi. Például ekcémával, csalánkiütéssel, esetleg különféle emésztési panaszokkal, köhögéssel, gége-vizenyővel stb. A tejfehérje-allergiát úgy lehet a legkönnyebben kizárni, ha a tejet minden formájában kizárjuk az étrendünkből, és nagyjából egy hónap múlva fokozatosan újrabevezetjük.
Nem nagy ügy! Végülis nem először csinálok ilyet! Egy hónapot kibírok!
Tejmentes-kihívás sokpontnulla
Legelőször akkor kellett tejmentesen étkeznem, mikor a nagyobbik fiamat szoptattam, mert elég volt egyszerűen egy túrórudit megennem, máris egész éjjel ringathattam. Utána azért nem ettem tejterméket, mert paleóztam, és leakartam adni a terhesség alatt felszedett kilókat. Miután ez megtörtént, apránként visszavezettem mindent az étrendembe. Nem ittam vödörszámra a tejet, de egy pohár joghurtot egy héten, egy-egy tejszínes ételt meg pár szelet sajtot megengedtem magamnak. Ekkor már néha-néha megjelent egy-egy piros folt az arcomon, de kezelhető volt.
Aztán a kisebbikkel lettem terhes, és olyan huszonöt hetesen epegörcsöt kaptam. Akkor is tartani kellett a tejmentességet, meg egy csomó minden mentességet. (Ez is megérne egy blogposztot, hogy mennyire kemény az epediéta...)Aztán megint jött a szoptatás. Az elején itt sem ettem semmi olyat, ami tejet-vagy tejszármazékot tartalmazott. Aztán ahogy teltek a hónapok, egyre jobban kívántam a sajtokat. És apránként ismét el kezdtem bevezetni, és szépen lassan jöttek elő az égő, vörös foltok az arcomon.
Itt tartunk most. Holnaptól nem eszek megint tejterméket legalább egy hónapig, és meglátjuk lesz-e változás. Most nehezebb lesz a helyzet, mert borzasztóan hozzászoktam, hogy a gyerekek maradék joghurtját én ettem meg..
U.i.: Egy hét múlva jön az első heti tejmentes beszámoló!
Nem mindegyik nap van arra idő, hogy nyolcfogásos ebédet főzzön az ember lánya /fia ( Nem rekesztjük ki a háziurakat sem.)Jó, valljuk be, néha kedvünk sincsen egy fél délelőttöt a tűzhely mellett tölteni. Ilyenkor "csak" tepsis csirke az ebéd, mert csak fűszerezni kell, a sütő meg elvégzi a munkát. Ez a sima szaftos-paradicsomos változat nettó tíz perc munka. A végeredmény kellemesen édes-sós-savanykás, és olyan omlós, hogy szinte elolvad a szájban. Ennyi, és semmi több. Nincs túlragozva.
A csirkecombokat megmossuk, és bedörzsöljük a balzsamecettel, így könnyebben lejön róla a "húsdzsúva" plusz lesz egy kis savanykás beütése a húsnak. Egyenként megsózzuk, megborsozzuk a combokat, és alaposan bedörszöljük a fokhagymával.Ezután egy serpenyőben a zsiradékon három perc alatt mindegyik oldalára kérget sütünk. Fontos, hogy a húsokat ne halmozzuk egymásra, inkább több részletben süssük. Ezután a csirkéket egy tepsibe tesszük, majd ráöntjük a serpenyőben maradt zsiradékot. Rácsurgatjuk a paradicsomot. Szósza válogatja, ha túl savanykásnak érezzük, akkor keverjünk bele egy evőkanál cukrot/xilitet/eritritet és rászórjuk az apróra tépkedett a bazsalikomot. A sütőben 180 fokon légkeveréses fokozaton nagyjából negyven perc alatt vajpuhára sütjük. Akkor van készen, ha már szinte el kezd leválni a hús a csontról.
Minden népnek megvan a maga halas levese, amelyhez az esetek kilencvenöt százalékában valamilyen alaplére van szükség. Ez természetesen jelentősen megnöveli az elkészítési időt főleg ha hozzáveszem, hogy ilyen-olyan halnyesedék kell hozzá, amit csak speckó boltban vagy jobb esetben egy tisztességes piacon lehet beszerezni.(Most tekintsünk el a halászlékockáktól, sűrítményektől.) De abból meg nincs sok, vagy full lehetetlen (értsd dolgozó ember tuti nem ér oda) időben van nyitva. Nah, ekkor vegyünk lazacot, mert azt kábé bárhol lehet fagyasztva kapni, (Tudom, tudom frissen jégágyon az igazi, de hát a tenger messze van.)és főzzünk belőle levest úgy, ahogy a finnek. Vagy legalábbis hasonlóan.
Borzasztó egyszerű elkészíteni: csak a zöldségeket kell puhára főzni és bele kell dobni a kockára vágott lazacot. Egyszer megfőztük a vendégeknek is, és annyira bejött nekik, hogy még a maradékot is elvitték.
Finn lazacleves
Hozzávalók (egy fazékhoz):
fél kiló lazacfilé (lehetőleg bőr nélkül)
fél kiló krumpli
két szál sárgarépa
két fej nagyobb vöröshagyma
egy evőkanál szegfűbors
két deci rizstejszín (a finnek természetesen simát használnak, de rizstejszínnel is ugyanolyan finom)
két darab babérlevél
egy csokor kapor (friss vagy fagyasztott)
friss metélőhagyma a díszítéshez
két kanál olívaolaj
só
Az olívaolajon üvegesre pároljuk a hagymát, majd rádobjuk úriasan a felkockázott krumplit, és a felkarikázott hagymát. Picit pirítjuk, majd feleresztjük annyit vízzel, amennyi az egészet ellepi. Beleszórjuk a borsot, a babérlevelet és a sót. Majd addig főzzük (kb. 15 perc), ameddig a zöldségek majdnem megpuhulnak. Ekkor beletesszük a kockára vágott lazacot, a friss kaprot és rácsurgatjuk a tejszínt. Hagyjuk egyet rottyanni, és kábé öt perc múlva már tálalhatunk is. Igazán jól illik hozzá a frissen vágott metélőhagyma, de az igazán bátrak egy kis citromot is facsarhatnak bele.
Tündi vagyok. Egy hús-vér, elfoglalt anyuka, aki nem veti meg a finom falatokat. A blogon olyan egészséges ételeket készítek, amelyek gyorsak, finomak és túllépnek a hagyományos fitnesz salátán.