reblog

Mindenkinek van egy saját húsleves receptje. Nekem is. Jobban mondva több is. Mindig attól függően változtatom a benne lévő zöldségeket és a fűszereket, hogy éppen milyen évszak van.

Nyáron általában sok zölddel és friss lestyánnal tálalom, télen meg telepakolom gyökérzöldségekkel, rizstésztával. No meg reszelek bele vagy két centi gyömbért, hogy legyen ereje. Sőt, ha van egy kis időm, akkor egy kis teriyaki csirkét is összedobok mellé, mert remekül passzolnak egymáshoz

Téli húsleves kétféle csirkével ( négy főre)

• egy kiló csirkemell
• három szál sárgarépa
• két szál fehérrépa
• egy fél fej zeller
• egy fél fej karalábé
• egy fej vöröshagyma
• három gerezd fokhagyma
• fél csomag rizstészta
• egy marék friss petrezselyem
• két centi hosszú gyömbér
• egy evőkanál őrölt koriander
• két evőkanál teriyaki szósz (a sült csirkéhez)
• ízlés szerint só
• ízlés szerint bors
• három liter zöldségalaplé

A csirkemellet megfelezem. Az egyik felát nagyobb darabokra vágom és felteszem egy nagy fazékban a zöldségalaplében főzni. Közben megpucolom, és durvára vágom a karalábét, a zellert, a sárgarépát és a fehérrépát, majd ezeket is beledobom a levesbe. Utána egészben beleteszem a megpucolt vöröshagymát, és a fokhagyma gerezdeket. Sózom, borsozom. A gyömbért belereszelem, a koriandert belehintem és az egészet lassú tűzön, éppen hogy gyöngyözve legalább másfél órán keresztül főzöm. Mikor már a csirke szinte száljaira omlott, akkor belefőzöm a rizstésztát is. Majd mindenből egy keveset merek a tányérba.

Amíg fő a leves, addig a maradék csirkét egészben kis lángon egy fedős wokban olívaolajon el kezdem pirítani. Meglocsolom bőségesen a teriyaki szósszal és megsózom. Gyakran forgatom, hogy oda ne kozmáljon az alja, és nagyjából tíz perc alatt szaftosra sütöm. Mikor a belsejében is szépen látszódnak a rostok, akkor van kész. Egy kicsit a húst pihentetem, majd gusztusos szeletekre vágon és a leves tetejére pakolom. Végül a frissesség kedvért mindent megszórok egy kis petrezselyemmel.

Biztosan észrevettétek, hogy a receptek között vannak olyanok, amelyek hagyományosak. Ennek két oka van: egyrészt hosszú távon egészséges táplálkozás alapja az egyensúly, ahol például quinoa mellé belefér a spagetti és fordítva. A lényeg a mérték. Másrészt a régi idők receptjeit meg kell ismerni, el kell sajátítani, amíg még van kitől, hogy később ha úgy akarjuk, lehessen modernizálni, alakítani.

Hosszú évek után csak most mertem nekiállni a dédi fánkjának. Úgy tudtam, hogy kényes, munkaigényes tészta, amit szeretgetni, babusgatni kell, hogy végül szép, húsos szalagokat növesszen.

A gyerekek egész héten nyaggattak, hogy süssem meg, mert ők úgy szeretik a dédi fánkját. Húztam halasztottam a dolgot, aztán vasárnap mint egy rendíthetetlen anyanindzsa, legyőztem magam, és belevetettem magam a fánksütésbe. Előtte persze felcsavartam a fűtést, nehogy megfázzon a tészta.

Felhívtam a dédit, diktálja le a receptet, és kértem maradjon telefon közelben, ha netalántán menet közben valami kérdésem támadna.

Minden stimmelt. A gyerekek békésen játszottak. Szépen sütött a nap, kint a macska figyelte a madarakat a kertben. Egy szóval idilli volt a helyzet. Nekiálltam. Aztán jött a probléma. Az élesztő nem futott fel. Langyos volt a tej, raktam bele cukrot. Még se akart kimászni a bögréből. Úgy öntöttem ki mindenestül, hogy öröm volt nézni. Szerencsére volt itthon porélesztő, amely végül kihúzott a csávából.

Miután kisütöttem mind a harminc fánkot (nekem annyinak tűnt, de nem tudtam pontosan megszámolni, mert folyamatosan ették), egy kávé mellett megállapítottam: szalagos fánkot sütni nem is olyan nehéz. Csak néhány apróságra kell odafigyelni!

Dédi fánkja

• fél kiló liszt
• 2 deka friss élesztő vagy egy zacskó porélesztő
• 10 deka vaj
• 4 deci tej
• 80 gramm porcukor
• két tojás sárgája
• egy csipet só

Ízlés szerint lehet bele citromhéjat, vagy rumot, de én most ettől eltekintettem.

A langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. Amíg ki nem akar mászni a pohárból, addig egy másik tálba átszitáljuk a lisztet, belehintjük a cukrot és a sót. A liszt közepébe lyukat mélyesztünk, amibe beleütjük a tojás sárgákat és ebbe csurgatjuk bele az élesztős masszát is. Ezután a robotgép dagasztófejével alacsony fokozaton három-négy percig dagasztjuk a tésztát. Közben fokozatosan öntjük bele a langyos tejet. Mikor kezd elválni az egész a tál falától beledolgozzuk a vajat is. (Emiatt lesz szép magas és szalagos!)

Mikor szép fényes és hólyagos a felszíne, akkor átkenjük vajjal és eltesszük meleg és huzatmentes helyre pihenni.

Ha biztosra akarunk menni és villanysütőnk is van, akkor olyan negyven fokra azt is bekapcsolhatjuk és ott is kelesztjük a fánkot.

Nagyjából negyven perc-egy óra alatt a tészta a duplájára dagad, és utána nekiállhatunk a formázásnak. Három-négy centi vastagra sodorjuk és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A maradékot újra összegyúrjuk, kinyújtjuk, és szaggatjuk. A kiszaggatott gombócokat húsz percig pihentetjük.

Amíg a kis kerek gombócok kelnek, addig egy fedős wokban olajat melegítünk, majd mindet kisütjük. Oldalanként nagyjából három percet kell sütni, hogy szép aranybarna színe legyen a fánknak. A megsült finomságot konyhai papírtörlőn lecsöpögtetjük. ( Ha elázik a papír, cseréljük, így nem lesz olajos a fánk!)Végül meghintjük porcukorral és házi lekvárral tálaljuk!

A férjemmel be szoktuk osztani a főzést. Ha én főzök, általában valami hal/főzelék/leves/zöldségköret kerül az asztalra. Na de ha ő??? Akkor csukott szemmel is tudom a menüt: spagetti/penne/fussili/számomra ismeretlen olasz tészta, „ezekettaláltamahűtőben” szósszal és parmezánnal.

A héten a férjem „ebédgyártós” napját izgatottan vártam, hogy milyen finomsággal lep meg bennünket. Épp egy másik ingatlanpiaccal foglalkozó cikken dolgoztam home office-ban a rendes munkahelyemre, amikor láttam nekiáll a főzésnek.

-Hol a tojás?

-A spájzban. - kiáltottam neki a dolgozóból.

-Ott nincs.

-Akkor a hűtőben az alsó polcon.

-Nem találom. Várj! Megvan!Ki pakolta elé a paradicsomot? Hol találom a spagettit?

-Tartós élelmiszer fiók.

Kivételesen a tésztafőző edényét és a wokot megtalálta, sőt még a hozzá passzoló fedőt is, így nyugodtan be tudtam fejezni az írást. Mire leütöttem az utolsó billentyűt is, elkészült a carbonara szigorúan tejszín nélkül sok borssal és parmezánnal. Elvégre az olaszok úgy szeretik.

Carbonara spagetti

Hozzávalók négy személyre

• egy csík szalonna (lehet prosciutto is)
• egy tojás
• ízlés szerint só
• ízlés szerint bors
• egy kis parmezán (pecorino vagy provolone is jó)
• egy csomag spagetti

A spagettit megfőzzük. Közben egy vokban lepirítjuk a vékony sonkát. A tojást pedig a parmezánnal együtt vízgőz felett kézi habverővel felverjük. Ha ezzel készen vagyunk, akkor várjuk, hogy a tészta megpuhuljon. Ez forrástól számítva nagyjából hat-nyolc perc. De résen kell lenni, nehogy túlfőjjön. Pici főzővízzel együtt a leszűrt forró spagettit összekeverjük a szalonnával és a felvert tojással. Összekeverjük sóval, borssal és egy kis parmezánnal. Esetleg szórhatunk rá valami zöldet (például édeskömény levelet, vagy bazsalikomot.), és már pakolhatjuk is ki a tányérokba. Már csak egy erős ristretto kell hozzá, és máris úgy érezzük magunkat, mint egy olasz kisvárosban!

- Elrakod vagy elrakjam a krumplit a spájzba? - kérdezte bevásárlás után a férjem.

- Melyikre gondolsz? Mert nem vettünk krumplit – tettem hozzá, miközben a passzírozott paradicsomokat próbáltam begyömöszölni a „tartós élelmiszer fiókba.”

- Hát ez akkor mi?

- Csicsóka. Olyan íze van, mint a krumplinak, csak nem hízlal - tettem hozzá lakonikus tömörséggel.

Nagyjából így indult a barátságunk a csicsókával. Be kell valljam, annyit tévedtem, hogy egy nagyon kicsit édesebb, mint a hagyományos burgonya, de nem annyira, mint a batáta. Simán lehet belőle tepsis krumplit, rakott krumplit is sütni vagy levest is főzni.

Miért érdemes csicsókát enni?

• öt-hatszor nagyobb a rosttartalma, mint a krumplinak
• teli van inulinnal, amely teltség érzetet okoz, és megnehezíti a rossz szén-hidrátok felszívódását
• regenerálja a bélflórát
• szuper kalcium-és magnéziumforrás
• tele van B-vitaminnal és létfontosságú aminosavakkal

Mivel finoman szólva is göcsörtös a felszíne, ezért nem olyan egyszerű megpucolni. De ez maximum 5 perc többletmunka. Az egyszerűség és a gyorsaság jegyében egy nagyon finom levest készítettem, amit hogy legyen van kis csavar benne citromos répával dobtam fel.

Csicsókakrémleves citromos répával

Hozzávalók négy személyre:

• egy fej vöröshagyma
• egy kiló csicsóka
• két deci (növényi) tejszín
• négy-öt darab babérlevél
• három gerezd fokhagyma
• egy teáskanál szerecsendió
• ízlés szerint só
• ízlés szerint bors
• egy citrom
• egy vastag szál répa

A felkockázott vörös hagymát és az összezúzott fokhagymát megfuttatjuk egy kis olívaolajon, majd rádobjuk a karikára vágott csicsókát. Pár percig kevergetjük, majd felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. Beledobjuk a babérleveleket, a szerecsendiót és fedő alatt addig főzzük, amíg a villát bele nem tudjuk szúrni a csicsókába. Ez nagyjából negyed óra. A végén belecsurgatjuk a növényi tejszínt, megsózzuk, borsozzuk és egy botmixerrel összeturmixoljuk.

Amíg a leves hűl, addig az apró kockákra vágott répára citromlevén egy kis olívaolajon megfuttatjuk. Éppen csak annyira, hogy éppen kényelmesen el lehessen harapni. Ha ezzel is készen vagyunk, akkor csinos kis halmokat pakolunk belőle a leves tetejére, és már ehetjük is. Vigyázat, borzasztó laktató!

Mivel nagyjából minden második ember megfogadja januárban, hogy lead öt-tíz-tizenöt kilót, ezért összeszedtem néhány praktikus tanácsot, amely nálam bevált.

Röviden annyit, hogy egészen kicsi korom óta küzdöttem a súlyommal, mert nem tudtam ellenállni a finom falatoknak. Mikor a nagyobbik fiam egyéves lett, akkor fogadtam meg, leadom azt a nagyjából tíz kilót, amely az évek alatt rám jött. (A teljes  fogyássztorimat itt és itt tudjátok elolvasni!) Az életmód váltás annyira sikeres volt, hogy azóta is tartom a súlyom. (A második terhességet leszámítva, de akkor is csak nyolc kilót híztam.)

Tippjeim:

• Válts életmódot! Pörgesd fel az anyagcserét! Ezt úgy tudod megtenni, ha rendszeresen mozogsz és odafigyelsz arra, mit és mikor eszel!
• Egyél napi ötször! A koplalás nem vezet hosszú távon eredményhez, mert a szervezeted, azt hiszi tartalékolnia kell. Hidd el, nem fog a mérleg olyan gyorsan elmozdulni, mint szeretnéd.

Kenyérfélék, lisztek:

• A fehér lisztet rakd el jó magasra! Használj helyette teljes kiőrlésű lisztet, rozslisztet vagy tönkölylisztet stb...! Ezek mind lassan felszívódó szén-hidrátok, amelyek kitartják a vércukor szintedet! Sütésnél csak arra kell figyelned, hogy a teljes kiőrlésű liszteknél nagyjából 20-30%-kal több nedvességre, zsiradékra van szükség, hogy ne legyen száraz a végeredmény!
• Spagettiből, pennéből is válaszd a teljes kiőrlésűt vagy a sok gabonásat, de kísérletezhetsz alternatív tésztákkal is ( például a sobe – hajdina tészta)
• Ha sűríteni szeretnél, akkor készíts egészséges rántást! ( például zablisztből, vagy önmagával – erről itt olvashatsz részletesen!)
• A sima rizs helyett főzz barna rizst, vagy próbáld ki a bulgurt, a hajdinát, a kuszkuszt vagy a quinoát.
• Ha csak gyorsan össze akarsz dobni egy pitét levelestésztából, akkor használj tönköly változatot vagy réteslapot! Kevesebb bennük a kalória!
• Krumpli helyett vegyél csicsókát! Az íze nagyon hasonló, viszont ötször-hatszor több rostot tartalmaz, lassabban emeli a vércukor-szintet, plusz gátolja a haszontalan szén-hidrátok felszívódását! Egy hátránya van: mivel göröngyös a gumó felszíne, nem egy leányálom tisztítani!

Zsiradékok:

• Szerezz be minél többféle zsiradékot! Szezámolajon, földimogyoróolajon vagy a tökmagolajon szuper dolog zöldségeket pirítani! Bármelyiknek külön karaktert ad!

Húsfélék:

• A diétás életmód nem merül ki a csirkemellben! A zsírszegény karaj vagy a marha is jó, de ha igazán kalandozó vagy, akkor próbáld ki vadhúst. Teljesen mindegy, hogy őz, szarvas, vaddisznó vagy fácán. Mindenféle fűszer nélkül is íze van a húsnak, és nem kell agyonsózni sem!
• Heti egyszer kerüljön hal, vagy ha szereted, akkor valamilyen rákféle, tenger gyümölcsei az asztalra, mert teli van értékes zsírsavakkal. Én azért szeretem, mert nagyon gyorsan elkészül. (nagyjából tíz perc) Sokszor elég egy fedős vok, egy kis só és citrom és máris kész a mennyei ebéd!

Zöldségek, gyümölcsök:

• Mindennap egyél sokat belőlük és lehetőleg szezonálisat! De szerintem ezt ti is tudjátok!
• A zöldségköretek, hidegen sali formájában vagy melegen fonnyasztva, párolva, grillezve remek kiegészítői egy ebédnek, de sokszor önmagukban is parádésak. Egy a titkuk rengeteg fűszer kell hozzájuk! A garam masala nevezetű indiai fűszerkeverék szuper padlizsánhoz, cukkinihez!
• Süss zöldségfasírtot, reggeli készíts zöldségkrémet! Ezzel is növelheted a bevitelüket! És akkor még nem beszéltünk a turmixokról sem!
• A desszertek alapja pedig legyen mindig gyümölcs, hidd el nem fogod megbánni!

És végezetül!!!

Légy türelmes! Ne egy hónap alatt akarj megszabadulni az összes feleslegtől. Az öt, tíz akárhány kilót nem egy meg két hónap alatt szedted fel. Nagyjából heti fél kiló fogyás a normális!