reblog

Zabtejszín, vagy rizstejszín esetleg egy kókusztejszín? - aki tejmentesen étkezik (vagy muszájból vagy pedig valamilyen elköteleződésből) sokszor nehéz helyzetbe kerül, hogyan váltsa ki a tejfölt vagy a tejszínt. Mutatunk néhány bevált tippet, mikor melyiket kell előkapni a konyhaszekrényből!

• Zabtejszín: az egyik legolcsóbb tejhelyettesítő kissé sós mellékízzel. A színében is van némi barnás beütés és a tejfölhöz képest a savak hiányoznak belőle. A sóssága miatt leginkább krémlevesek vagy főzelékek lágyításához érdemes használni. Ha hasonló ízt szeretnénk elérni, mint az eredeti tejterméket tartalmazó recept, akkor egy kicsit intenzívebben kell bánnunk a fűszerekkel plusz a végén tegyünk bele egy evőkanál citromlevet ( a legjobb natúran citromból) vagy valamilyen ecetet (például: 10 százalékos ecet, almaecet, borecet, rizsecet stb.)
• Rizstejszín: a másik „olcsó” tejhelyettesítő. A zabtejszínhez képest sósabb. A férjem szerint van egy érdekes, szinte leírhatatlan utóíze, ezért érdemes vele csínján bánni! Használhatjuk krémlevesekhez, főzelékekhez vagy húsos ragukhoz is. A harmonikus íz eléréséhez ebben az esetben is több fűszert kell használni. Különösen jól kombinálható piros paprikával, köménnyel, római köménnyel, mindenféle borssal, babérlevéllel és borókabogyóval. A zöldfűszerek közül a tárkonnyal és a kakukkfűvel van szoros barátságban. Nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy a rizstejszínes ételeknek is jót tesz az ecet!
• Kókusztejszín: a harmadik olcsó tejhelyettesítő. Ebben nincsen semmi lutri: édes, kókusz íze van, ezért ha nem rajongunk nullahuszonnégyben Hawai-csirkéért vagy a kókuszos garnélalevesért, akkor csak süteményekbe, édes krémekbe keverjük bele. Remekül illik hozzá a lime, a citrom, a vanília, és a fűszerek közül a szerecsendió, fahéj, valamint a szegfűszeg. A zöld fűszerek közül pedig a mentahoz, a citromfűhöz és a koriander levélhez passzol.
• Kesukefír: jóval drágább, mint az előző három, emellett rendszerint csak bioboltból vagy webáruházból lehet beszerezni. Megéri utánamenni, ugyanis az íze egy az egyben olyan, mint a sima kefíré. Ha ezzel főzünk, akkor senki nem fogja megmondani, hogy nincsen az ételben vagy a desszertben tejtermék.
• Mandulatejföl: a kesukefír árkategóriájában mozog, és szintén nincsen minden szupermarket polcán. Az íze már-már megtévesztésig hasonlít a hagyományos tejföléhez, ezért ugyanúgy lehet használni.

Készíts világos rántást, piríts meg rajta hagymát és szórj bele egy kis piros paprikát – a magyar ételek nagy része így indul. Tudjuk, nem feltétlen a legegészségesebb, ezért mutatunk öt alakbarát sűrítési technikát.

Rántás

Zabpehelyliszttel: Egy nagy evőkanál olívaolajra, kókuszzsírra két púpos evőkanál zablisztet teszünk, és addig pirítjuk, ameddig egy kicsit erőteljesebb barna színt kap. Akkor jó, ha sűrű, krémes rántás. Ha kicsit vizesebb, tegyünk bele még egy kis zablisztet. Viszonylag semleges az íze, ezért bátran használjuk különféle főzelékekhez, levesekhez. A markáns barna színe lehet maximum zavaró, de egy kis pirospaprika vagy egy kis zöld fűszer sokat segíthet.

Tönkölyliszttel: Egy nagy evőkanál olívaolajon egy evőkanál tönkölylisztet teszünk. Kicsit kevesebb kell belőle, mint a zabból. (legalábbis én azt tapasztaltam.) Semleges az íze, ezért remekül lehet fűszerezni. A család észre sem fogja venni a különbséget, ha erre cseréljük a sima fehér lisztet.

Staubolás zabliszttel, tönkölyliszttel

Az előre puhított zöldséget, húst megszórjuk zabliszttel, és sűrű kevergetés közben az egészet összepirítjuk. Főleg raguknál lehet használni, de ha túl hígnak látjuk a főzeléket, akkor hintsünk bele lisztet. (Nem lesz csomós, ha nagyjából egyenletesen oszlatjuk szét és alaposan összekeverjük.)

Önmagával való sűrítés

Leginkább krémleveseknél, főzelékeknél alkalmazható eljárás. A lényege, hogy elővesszük a botmixert, és az egészet összeturmixoljuk. Így az ételt gyakorlatilag önmaga sűríti meg. Ha szeretnénk, hogy legyen benne tartalom, akkor vegyük ki a zöldség egy harmadát, és turmixolás után tegyük vissza. Különösen jól alkalmazható például babnál, borsónál, sárgaborsónál, töknél, zellernél, cukkininál.

Növényi tejszínnel való sűrítés (és a habarás) 

A már forró levesbe belecsurgatjuk a növényi tejszínt. (Elkeverhetünk benne csomómentesre valamilyen alternatív lisztet, ha sűrűbb állagot szeretnénk.)Hagyjuk egyet rottyanni, hogy az étel kellően besűrűsödjön. A zabtejszín, rizstejszín, kesukefír, mandulatejföl viszonylag semleges ízű, ezért tökéletes levesekhez, főzelékekhez vagy ragukhoz is . A kókusztejszínnek viszont elég karakteres az íze, ezért csínján kell vele bánni, ha nem akarjuk, hogy minden étel a Hawai-csirkére emlékeztessen bennünket.

Étkezési keményítővel való sűrítés

Egy evőkanál étkezési keményítőt csomómentesre keverünk a főzőléből kivett vízben, majd óvatosan belecsurgatjuk a forró főzelékbe. Pár percig főzzük, kevergetjük és várjuk, hogy besűrűsödjön.

+1 jó tanács: Előfordul, hogy amíg forró az étel, full híg, de aztán amint kihűl, eléri a kívánt állagot. Ez azért van, mert a víz elpárolog belőle, míg a sűrűje ott marad. Ilyenkor másnapra lesz tökéletes.

Életemben először akkor csillant meg valami először az addig rejtett főzőtudásomből, mikor a kapcsolatunk romantikus időszakában a férjemnek lágy tojást készítettem. Nem tudom, melyikünk lepődött meg jobban, hogy sikerült, mivel addig a bézik rántotta is kihívást jelentett számomra.

Azóta már túl vagyunk sok mindenen. A mindennapok komolyságába azért néha becsusszan egy romantikus lágytojás. A kezdeti szerencse után az évek során kikupálódtam a témában.

Mielőtt belecsapunk a lecsóba, akarom mondani a tojásba, érdemes leszögezni: a lágytojásnak ezerféle állaga van. Nálunk a férjem az laza fehérjés, teljesen folyós sárgáját imádja. A gyerekek meg én a teljesen szilárd fehérjét és az épphogy még kicsorduló sárgáját szeretjük. A kettő között sokszor még fél perc sincsen.

Szóval jöjjenek a tippek:

• Tegyél fel a fazékba vizet. Ne túl sokat, csak annyit, amennyi a tojásokat teljesen ellepi.

• Ha nem akarsz annyit várni, hogy felmelegedjen a víz, akkor rásegíthetsz egy kis csapból engedett vagy vízforralós meleg vízzel.

• A tojásokat én sosem a már forró vízbe teszem bele, hanem két-három perccel előtte, mikor látom az első buborékot.

• Ha picit megtörött a tojás héja beledobásnál, akkor egy fél perccel előbb vedd ki.

• A forrás idejétől számítva nagyjából az átlag L-es tojás három-négy perc alatt éri el a szilárd fehérje, folyékony sárgája állapotot. Az időt attól kezdve figyeld, amikor a tojás el kezd halk fütyüléshez hasonló hangot kiadni. Nem vicc, tényleg ad. Ha a lazább fehérjét szereted, akkor csak két percig főzd!

• A forró vizet úgy öntsd le, hogy közben ráereszted a tojásokra a hideg vizet a csapból.

• A hámozáshoz szükséged van egy kis kanálra meg néhány azbeszt ujjra. A kerekebb végén törd be, majd egy kiskanál segítségével kanalazd bele egy tálba. Ha szeretnéd használni a cuki kis tojástartókat, akkor a kezeddel szedegesd le a héjakat. Ha pont jókor vetted ki, tök simán lejön a héja. Ha kicsit korábban, akkor egy csöppet rondább lesz a végeredmény, de nyilván ez az élvezeti értéket nem befolyásolja.

• Kínáld langyos pirítóssal, friss salival, paprikával és egy csésze meleg kávéval.

Szuper egy reggeli az biztos, bár a férjem rántottája is megér egy misét. A kevésbé romantikus reggeleken meg pláne!

Október a mellrák elleni küzdelem jelképe – októberben a Bio-Fungi Kft. a rózsaszín tálcás gombáival a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen a korai stádiumban felfedezett betegség esetén a túlélés esélye jelentősen javítható. A cég minden eladott tálca után 5 Ft-tal támogatja a daganatellenes és rákbetegeket segítő munkát. Idén a Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályát a „Fogadj örökbe egy helyiséget!” projekt keretében.

Kevesen tudják, hogy a szervezet túlzott ösztrogén termelése bizonyítottan növeli a mellrák kialakulásának kockázatát. A csiperkegomba olyan anyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik a ösztrogén szint emeléséért felelős aromatáz enzim aktivitását. Ha valaki rendszeresen fogyaszt csiperkét, és mellette egészségesen táplálkozik és rendszeresen mozog, akkor csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.

A csiperkének ( no meg a laskagombának is) ezen kívül rengeteg pozitív élettani hatása van. Hogy melyek ezek?

• alacsony a kalóriatartalmuk

• gyakorlatilag nem tartalmaznak zsírt és koleszterint

• magas a víz- és rosttartalmuk

• ásványi anyagokban és vitaminokban (D, B-vitamin) szintén gazdagok

• glutén- és laktózmentesek

Ahhoz azonban, hogy a tápanyagokat megőrizzük, néhány dolgot érdemes figyelembe vennünk:

• Fontos, hogy ne hámozzuk, mert így elveszítjük az értékes tápanyagokat!

• Folyó víz alatt, gyors öblítéssel tisztítsuk meg.

• Mivel modern körülmények között termesztik, ezért fogyasztása biztonságos és az év minden napján frissen elérhető.

Itt van három szuperegészséges csiperkés és laskás recept, amit érdemes kipróbálnod! Katt a linkekre!

Csiperkés székelykáposzta

Wellness fokhagymás gombapörkölt

Nagyi gombalevese mentesítve

A Bio-Fungi Kft.-ben kiemelt szerepet kap az egészségtudatosság, az egészséges életmód. A cég a szívügyének tekinti az olyan megbetegedések megelőző kampányainak támogatását, mint az emlőrák. A GoPink kampány keretében 2012 óta minden októberben rózsaszín tálcákba csomagolják a csiperke- és laskagomba termékeiket, úgy szállítják országosan a Tesco és az Aldi üzleteibe. A Bio-Fungi Kft. minden eladott tálca után 5 Ft-tal támogatja a daganatellenes és rákbetegeket segítő munkát. Idén a Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályát a „Fogadj örökbe egy helyiséget!” projekt keretében.

A magyar konyha fapados pörköltje a lecsó, amely tulajdonképpen egy vöröshagymás-paprikás-paradicsomos ragu, amit a végén kenyérrel tunkolnak. Már ha finom. A lecsó nagy valószínűséggel balkáni hatásra érkezett hozzánk valamikor a ezernyolcszázas években. Először a hazai gasztronómiában terjedt el, majd a fergeteges hazai konzervexport hatására világhírre tett szert.

Egy hagyma, két paprika, egy paradicsom

A klasszikus recept szerint az alaplecsó: egy adag vöröshagymából, két adag paprikából, meg egy egy adag paradicsomból készül. Ezen kívül kis túlzással bármit hozzá lehet keverni a tojástól kezdve a májon és a tejfölön át egészen a zöldbabig. Lehet lábasban rotyogtatni, vokban sütni, vagy éppen bográcsban főzni. Ahány ház, annyi recept, és megannyi konfliktus. Mert politizálni, focizni és lecsót főzni mindenki tud, aki egy vöröshagymát többé-kevésbé tisztességesen meg tud hámozni.

Erős Pistától a quinoáig

A nagypapám szerint Starker Stefánnal (Erős Pista) a legjobb. Én a quinoás és a bulguros változatért rajongok. A férjem meg a kolbászos-lestyánosat szereti. Ez ízlés dolga. A tökéletes lecsó viszont sallangok (értsd egyéb feltétek nélkül) nélkül önmagában is megállja a helyét. 

Tippjeink:

• Jó minőségű alapanyagból főzd! A kertben termett paprikánál, paradicsomnál nincs finomabb. Ha esetleg ilyen nincsen, akkor érdemes egy napot a hétvégéből beáldozni és elmenni a piacra. A helyben, és lehetőleg földben nevelkedett zöldségnek egészen más az íze.

• Ne használj olívaolajat, mert a paprikát szerintem kissé kesernyéssé teszi! Sokkal jobb helyette a semleges ízű kókuszzsír, de még a sima napraforgóolaj meg a disznózsír is!

• A paprikát tedd bele először, főleg ha húsosabb, mert több idő kell ahhoz, hogy megpuhuljon!

• A paradicsomokat csak épp meg kell rottyantani! Szerintem nincs annál lehangolóbb, mint amikor a tányérból felpöndörödött paradicsomhéjakat egyenként ki kell halászni!

• Ha túl savas a paradicsom, akkor szórj bele cukrot! Nem kell feltétlen fehéret, tökéletes helyette a xilit vagy az eritrit!

• Csak óvatosan a piros paprikával! Hiába használják a magyar konyhában kábé mindenben, amiben vöröshagyma is van, attól még nagyon intenzív fűszer. Hiába lesz tőle szép piros a lecsó színe, képes az összes ízt elnyomni!

• Rakj bele bátran zöldfűszereket! Ha paprika hangsúlyos a lecsó, akkor remekül illik hozzá például a petrezselyem, a borsikafű, a metélő hagyma és a lestyán, ha pedig a paradicsomból van több, akkor nyugodtan dobhatsz bele kakukkfüvet, rozmaringot vagy bazsalikomot!

Végül pedig néhány magyar híresség, akik oda meg vissza voltak a lecsóért:

• Krúdy Gyula- aki nyári paprika-paradicsom ide vagy oda, dafke télen ette a lecsót.
• Kodály Zoltán – bár hivatalosan a tojáspörkölt rajongók táborát erősítette. Azonban gyakorlatilag nem volt más, mint egy mezei szalonnás lecsó, amit tojással sűrítettek.