reblog

Az idei gatyarohasztó kánikulát nehezen viseltük. Főleg az volt a rossz, hogy ugyanúgy, mint amikor egész nap vízszintesen zuhog az eső, és derékig ér a szél, csak este öt után lehetett kimenni. A „nemzetközi helyzetet” még inkább fokozta a barlangi medve üzemmód, mert nem volt légkondink. A természetes, apukám szavaival élve „orosz” megoldást alkalmaztuk: éjjel csontig nyitott ablaknál aludtunk, nappal pedig lehúzott redőnyök, összerántott sötétítő függönyök között próbáltuk átvészelni a hőséget. A tök bezzeg imádta a meleget. Nappal élvezte a szaharai forróságot, esténként pedig vedelte a hideg, kúti vizet. Ennek eredményeképp annyi és akkora tök nőtt a nagyszüleim kertjében, hogy az egész, tágabb értelemben vett család kamrája, fagyasztója teljesen megtelt vele. Mi is, mikor már untuk a tökfőzeléket, akkor már sütöttük, grilleztük a tökszeleteket. De valahogy sosem akart elfogyni, én meg sajnáltam kidobni. Így lett a maradékból muffin.

Recept 12 darab muffinhoz

• 300 gramm tök
• 150 gramm mák (darált)
• 175 gramm kókuszzsír (lehet vaj is, ha nem akartok diétásat)
• 130 gramm nyírfacukor (más néven xilit- lehet másmilyen édesítő is például sztívia)
• 125 gramm kölesliszt
• 3 darab közepes tojás
• 1 zacskó sütőpor
• 1 kávéskanál szerecsendió

Mielőtt nekiállnék a muffinnak, begyújtom a sütőt 180 fokra, hogy fel tudjon melegedni. A tököt egy tálba gyalulom, majd egy-egy maréknyit megfogok, és a mosogatóban kifacsarom belőle a vizet. Egy tálban összekeverem a mákkal és a fele nyírfacukorral.

A tojásokat a maradék xilittel egy kézi mixer segítségével habosra keverem, aztán hozzáadom a kókuszzsírt. Célszerű először a kókuszzsírt felmelegíteni, mert könnyebben lehet vele dolgozni. A köleslisztet és a sütőport is beleteszem a tojásos masszába. Jól összekeverem az egészet. Ezután jöhet a tökös-mák, a szerecsendió. Még pár perc kézi keverés, és már mehet is a sütőbe. Nagyjából harminc perc alatt a muffinokat szép aranybarnára sütjük. Mielőtt kivesszük, érdemes tűpróbát végezni, hogy jól átsültek-e?

A muffint én szőlővel tálaltam. Ha elsőre hihetetlennek is tűnik, de jól illenek egymáshoz. A végeredmény ízvilága a mák miatt eléggé markáns, úgyhogy csak bevállalósoknak!

Nagyon szeretem a kávét, főleg azt, amikor a kesernyés utóíze összemosódik a tej nyelven szétolvadó forró lágyságával. Akkor megszűnik minden, a pillanat az enyém! Előfordul ennek az ellenkezője is. Amikor az egyéves kisfiam az éjszakai „fogzás” műszak ellenére  turbó üzemmódban fedezi fel a lakást. Ilyenkor úgy érzem, nem bírom a tempót és szükség van a külső beavatkozásra. Fél másodperc alatt felhörpintek egy csészényit, még sem probléma, ha sebtiben végigforrázom vele a nyelvemet. Bízom benne, hogy újra eltölt az erő. De kávéból sem lehet végtelennyit meginni! Viszont egy számomra új, természetes, egészséges „pörgetőt” találtam, az amarántot, ami a quinoához hasonlóan dél-amerikai disznóparéjféle, vagyis gluténmentes álgabona.

Erről a növényről az inkák azt tartották, növeli a testi-lelki erőt. Mikor ezt olvastam, előbújt belőlem a kétkedő énem. „Méghogy energia szintet emel?! Na majd meglátjuk.” Hát be kell vallanom, tévedtem.

Íme, a recept:

Zöldséges amarántfőzelék két személyre

• 300 gramm amaránt (sima, nem a puffasztott)
• 300 gramm cukkini
• 3-4 darab közepes paradicsom
• 200 gramm csiperke gomba
• egy közepes fej vöröshagyma
• 2 deci rizstejszín ( ha nem vagytok vegánok, laktózérzékenyek, akkor sima főzőtejszín)
• egy kávéskanál tárkony
• egy kávéskanál szerecsendió
• az ízesítéshez só, bors
• a sütéshez kókuszzsír
• ha szeretitek a csípőset, akkor egy csipet erős paprika

Az amarántot megmosom, majd nagyjából fél liter vízben egy lábasban felteszem főni. Forrástól számítva nagyjából tizenöt percen belül elkészül.

Egy vokban kókuszzsíron egy kicsit megpirítom a felkarikázott hagymát. Hozzádobom az összevágott csiperkét, a felkockázott cukkinit és a paradicsomot. Pár perc sütés után hozzáöntök nagyjából egy deci vizet. Pár percig főzöm a zöldségeket, majd jöhet a rizstejszín, a tárkony, a szerencsendió, a só és a bors. Nagyjából negyedóra alatt megpuhul minden. Ezután nincsen más hátra, mint az amarántot egy levesszűrő segítségével kivesszük a vízből és hozzákeverjük a zöldségekhez. A végeredmény állaga legjobban egy főzelékéhez hasonlít. Ha nem vagytok vegánok, laktózérzékenyek, akkor tálalásnál pár kanál natúr joghurttal megbolondíthatjátok az egészet.

A slusszpoén az egészben az, hogy teljesen elfelejtettem ezt az egész energiaszint-növelés dolgot. Csak este jutott eszembe, amikor végiggondoltam a napomat. Két játék között megfőztem, kitakarítottam a házat, megpucoltam az ablakokat, bevásároltam, majd elültettem néhány évelőt a kertbe mindezt egy egyéves asszisztenciájával. Jah, és délután még kávét is elfelejtettem inni.

Én egy olyan típusú nő vagyok, aki szereti az édességet. Főleg a tortákat és a pohárkrémeket. Lehet felőlem csokis, mandulás, epres vagy cukrosan remegő, nyelven olvadó mascarponehab, egyre megy. Legszívesebben az összeset, az utolsó kanálkáig befalnám, de sajnos nem lehet, mert rajtam minden szelet sütemény meglátszik. Ezért tartom igazságtalannak, amikor topmodellek olyan agyoneffektelt képeket töltenek fel az Instagramra, ahol szinte habzsolják a cupcake-et meg a színes cukros nyalókákat. A helyzetre a divatlapok külön rákontráznak: ha végig nézitek a női magazinok profiljait szemérmetlenül sok sovány nővel és cukros sütivel találkoztok.

Tudnotok kell, ha diétáztok vagy csak életmódot váltatok, akkor sem kell lemondanotok az édes nyalánkságokról. Csak jól össze kell válogatni az alapanyagokat. Erre remek példa a chiapuding, amit kb. egy ügyesebb nyolc éves is el tud készíteni.

Áfonyás chiapuding 2 főre

• 4 dl kókusztej vagy mandulatej
• 2 db érettebb banán
• 6 evőkanál chiamag
• 200 gramm áfonya
• díszítéshez mandula

A kókusz-/mandulatejbe rakd be a chiamagokat, és egy kézi habverővel keverd három percig. Hagyd állni kb. fél órát, majd rakd hozzá a villával jól összenyomkodott banánt és keverd át az egészet.

Vegyél elő két poharat vagy tálkát. Tegyél mindkettőbe pár szem áfonyát, majd öntsd rá a masszát, és rakd be őket a hűtőbe 1-2 órára. A "hűsítő pihenő" alatt a chiamag magába szívja a körülötte lévő folyadékot, és az egésznek kellemes, kocsonyás állaga lesz. Plusz jó pont, hogy a hagyományos pudinggal ellentétben., a teteje nem lesz "bőrös".

Ha kész vagy mindennel, akkor szórj a tetejére pár szelet mandulát, áfonyát, és már eheted is. A végeredmény nemcsak finom és egészséges, de valódi vizuális gyönyört nyújt a szemnek. Gyerekeknek is nyugodtan adható. Az egyéves kisfiam bármikor megeszik belőle egy egész pohárral.